Régi fotók a Felvidéken

Katonakép jellegzetes csehszlovák egyenruhában két évvel a második világháború kitörése előtt.
Megjegyzés a fotón: Gy. Imre, Marcika Lacko, Peti apja, 1937.

Vága, 1937. esztendőben
A hét éves Jalsovszky Zsuzsanna és kilenc éves Jalsovszky János.
Jalsovszkyék a község központjában, a templom mellett laktak.

Magyarok, a csehszlovák hadseregben.
Ez az első vasárnap, 1937. – olvasható a táblán. A tábla mellett a jobb oldalon, a vágai születésű (1915) Farkas István látható.

1938. október 24-én adták át az új kultúrházat. (Száraz Pál: Falu a madárdalos fák alatt)

Vága, 1937. március 7.
(SZKIE = Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület)
A fotón: Presinszky Ferenc, Forró Gyula, Józsa János, Forró László, Szabó János, Jalsovszky Gyula, Majerník János, Puskás Lajos, Jalsovszky Lajos…
“Egymás után alakultak a kultúrcsoportok a tűzoltószervezet mellett, az iskolában, létrejött a dalárda – ki más vezethette volna, mint Kneif József ?! És mindezek mellé a “SZEMKE” és a “SZKIE” – a Kneif Tibor irányította “Széchenyi Magyar Kultúregyesület” és a Presinszky Ferenc vezette “Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Szervezet”. A két szervezet egymással versengve állított színpadra új és új darabokat, az iskolában pedig a tanítóság, s köztük Kneif Ilona törődött utánpótlással.”
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok) című könyvéből.

,,A húsvéti időszak kezdetét a virágvasárnap jelentette. Napjainkig él az a szokás, hogy ezen a napon virágzó fűzfavesszőt szentelnek meg a templomban, amelyet bariskának neveznek. Ezt a templomból hazatérve sohasem vitték be a lakásba, mert úgy hitték, hogy abban az esetben sok bolha lesz. Az istállóban a gerenda mellé szúrták, hogy az állatokat megvédje minden bajtól. A nagycsütörtök előtti 9 napon esténként az asszonyok kilencedet imádkoztak. Nagypéntek hajnalán az útmenti szobrokhoz (a templom előtt álló kereszt, a temetőben álló nagykereszt, a galántai út mellett álló nagykereszt, a szeredi út mentén álló Mária szobor) mentek imádkozni.”
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvéből

Helyi cigányok Pindes Ferenc lakodalma napján (Pindes F. középen). Közvetlenül mögöttük az Aujeszky-féle malom, balra hátul az Aujeszky kúria.

A Sport Egylet Felsőszeliben bemutatta a Csárdás c. darabot 1937. júniusban. A szerző Vas Gereben, kinek ez az egyetlen népszínműve, dalokkal, 4 felvonásban.
(Először adták a pesti Nemzeti Színházban 1855. febr. 24.).
Szereplők – 1. sor balról jobbra: Bodor Dezső, Bozsik J., Perleczky László, Fehér Inci, Bory Antal tanító, Bedecs Sándor, Takács Vilma, Bartos Vilmos, Gyurcsy Géza,
második sor: Dobri Jusztika, Szalai Ernő, Kelemen Béla, Izsai Etel, Soós Mihály, Koday Félix, Szabó János, Bedecs János, Török Ilona – kocsmárosné,
harmadik sor: Soós Ernő, Fűzék József, Kelemen Irén, Kubovics Janka, Dobosy Sándor – kocsmáros, Török Jolán, Baán Jolán, Tóth Zoltán.