A háború hős katonája
Részletek
Bartos Dezső (1896-1981) és neje Bartosné, szül. Bedecs Jusztinia (1900-1983) a családjával: Borbála (1927-2009), az édesanyám, Jusztinia (1921-2008) és Zoltán (1925-1968). A háború előtt 1914. szeptember 21. és 1915. június 4. között, mint gyári munkás-fűtő dolgozott a dögösi szeszgyárban. 1915-ben bevonult katonának és végigharcolta az első világháború olasz frontjait: ott volt az Isonzó-csatákban, megjárta Doberdó, majd Piave poklát. Kétszer megsebesült, a bátorságát pedig több kitüntetéssel is jutalmazták. 1915. dec. 20-án került az olasz frontra, ahol 1916. április 14-én részt vett az olasz állások aláaknázásában s oly haláltmegvető bátorságot tanusított, hogy a zászlóaljnak sikerült áttörni és számos foglyot ejtettek.
Kitüntései: Nagy ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Sebesülési érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Mindezek ellenére 1947-ben őt is deportálták Csehországba munkaszolgálatra. Egyetlen bűne volt, hogy magyar volt.
A Hősök emlékművének avatása Vágsellyén
Részletek
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát.
Az egyházközség babérkoszorúját Ürge József, plébános viszi.
A képeslap
Részletek
Vága, 1944. esztendő márciusában
A mátyusföldi Vágáról küldött képeslap, a székesfehérvári Zámolyi úti laktanyába, Józsa Ernőnek.
A vámőrlés feljegyzése
Részletek
Gazdakönyv, 1943/1944.
A gazdálkodó neve: Knézel János, aki 44. házszám alatti vágai lakos volt.
Anya és lánya 1944
Részletek
A fotón Nagy Kálmánné sz. Csúr Sarolta és kislánya, a másfél éves Aranka. A fotó hátán a köv. szöveg olvasható: Emlékül küldi az alig ismert drága apukájának a kislánya messze az orosz földre. Aláírás: Aranka 1944
Anyák napi találkozó
Részletek
Az evangélikus gyülekezet Felsőszeliben nagy hangsúlyt fektetett a vasárnapi iskolára, s ennek keretében az óvodások anyák napi találkozón vettek részt szüleikkel.
Az aranyvonat kisérői
Részletek
Az aranyvonat kisérői köztük a felső sorban jobbról az első Zalka János csenkei lakos-
Bakáék
Részletek
Baka István (szül. 1886-ban) a kép előtérben, mögötte fia Baka Ferenc (szül. 1919), 1944-es aratáson marokszedőként. Baka Ferenc betegszabadságon volt az aratás ideje alatt, mert a Don-kanyarban 1942-es harcokban lefagyott a lába ujja.
Bunker a háború alatt
Részletek
A civil lakosság védelme érdekében kötelezték a családokat a háború alatt a bunkerek építésére. A földbe ásott, repeszek ellen védő nyolc személyes bunker előtt a család néhány tagja.
Csintalan András a II. világháborúban
Részletek
A fényképen Csintalan András a II. világháborúban.