Régi fotók a Felvidéken

A Nagyboldogasszony- és Szent György-templom mellékhajó felőli képe az 1900-as évek elején.

1867-1914 között Nagymegyer lakossága jelentős mértékben növekedett. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B. féle úri lak, a Haladás nyomda. A képen látható városi gőzfürdőt 1911-ben adták át.

A híres Patika utca, amelyik a Fő utcát és a Templom teret kötötte össze. 1930-as évekbeli képeslap.

A település nagyobb része a Kis-Duna bal partján terül el a határa a folyó mindkét oldalára kiterjed. A folyón az átkelést 1940-ig, a híd felépítéséig kompjárat biztosította. A komp az Esterházy-uradalom tulajdona volt, míg a helybeli úrbéres gazdaközösség 1792-ben meg nem vásárolta. 1922-ben a közbirtokosság a kompot átadta Pozsony vármegyének, abban a reményben, hogy a kompjárat helyett hidat épít. 1945 márciusában a visszavonuló németek a hidat felrobbantották. A Kis-Duna híd tervezője Menyhárd István (1902-1969) mérnök, statikus.

Takarékpénztár

Vága, 1940-es években
A XX. század első felében a községi önkormányzat élén a községi bíró állt, akit a választott képviselőtestület tagjai első ülésükön választottak meg.
1919-ig Takács Vilmos
1919 – 1920 között Bugyinszky Gyula
1920 – 1923 között Kiácz István
1923 – 1927 között Karácsony József
1927 – 1938 között Szlízs István
1938 – 1945 között Sandula Lajos

Vága, 1940-es évek első felében
Róm. Kath. Népiskola felirat olvasható az iskolán.
Az első vágai tanító, akit a kordokumentum említ, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is.
A XIX. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek:
Laki Pál 1800-tól
Horváth József 1832-től
Takács József 1840-től
Győry István 1844-től – 1895-ig.

A szoborbizottság elnöke, dr. Pósch Rezső beszédet mond.

A Felvidék első népfőiskoláját Léván 1942-ben az ONCSA támogatásával a SzMKE szervezte meg. A népfőiskolának olyan sikere volt, hogy ez évben a SzMKE rendezésében két népfőiskolát rendeztem meg, az ehhez szükséges anyagiakat teljes egészében az ONCSA biztosította.
1943-ban Léván nyilt meg a SzMKE első női népfőiskolája. A népfőiskola igazgatója Féja Tibor SzMKE körzeti titkár, vezetője Féja Tiborné polg. iskolai tanárnő, felügyelője Bella Margit áll. tanítónő voltak. A népfőiskola egy hónapig tartott.
A következő tantárgyak voltak: vallástan, magyar irodalom, történelem, a magyar nő története, tájismeret, népismeret, falu- és társadalomismeret, nemzetgazdaságtan, földrajz, mezőgazdaságtan, egészségtan, csecsemővédelem, számtan, természettan, művészettörténelem, magyar népdal, népi táncok, főzés, varrás, szabás, háziipar és időszerű kérdések.
A népfőiskola előadói a következők voltak: Dr. Bógner Gyula kórházi főorvos, Czeglédy Pál ref. esperes, dr. Csillag Lajos mezőgazdasági iskola igazgató, Dörnyei Vilmos r. k. segédlelkész, Dóka Sándor népművelésügyi titkár, Farkas Károlvné tanítónő, Féja Tibor SzMKE körzeti titkár, Féja Tiborné polg. isk. tanárnő, Geöcze Bertalan polg. isk. igazgató, Gyulai Imre ref. segédlelkész, dr. Hencz Aurél kir. tanfelügyelő, Kleiszner Pál liceumi helyettes igazgató, Sarnóczv Pálné tanárnő, Schubert Tódorné önkéntes vm. vöröskeresztes főápolónő, Sembery Pál mezőgazdasági iskolai tanár, dr. Steiler Mária szociális felügyelőnő, Szabó Erzsébet vm. szociális .gondozónő, vitéz Szoby Endre polgári iskolai tanár, Szomolányi József gimn. tanár, Taby Sára háziipari előadónő, dr. Uhlyárik Nándor a Közjóléti Szövetkezet igazgatója, Vaincsó Jánosné tanítónő, Vargha Imre SzMKE központi titkár.
A népfőiskola hallgatói a következők voltak: Lapos Margit, Katona Róza (Barsbaracska), K. Csomor Irma és Molnár Margit (Nagyölved), Turav Margit (Kiskoszmály), Suba Berta (Ipolypásztó), Dikasz Emilia (Barsendréd), Koncz Ilona (Kissáró), Kiss Rózsa és Tóth Irma (Vámosladány). Bakai Csilla és Zubák Margit (Hontfüzesgyarmat), Mátéffy Stefánia, Mátéffy Gizella, Nagy Julia és Csárdás Vilma (Fajkürt), Kiss Jolán, Csornák Gizella, Fábry Ilona (Kiskálna), Lelkes Magdolna (Hegvesúr), Pethő Ilona és Dióssy Rózsa (Zalaba), Baltás Ilona és Sörgei Erzsébet (Barsfüss), Gala Mária, Leki Julianna és Bohus Erzsébet (Palást), Vörös Ilona (Hévmagyarád), Farkas Ilona és Tóth Rozália (Ipolynyék), Váczi Margit (Léva) és Pólya Ida (Kisóvár).

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_BarsesHontvmegyeevkonyve/?pg=141&layout=s&query=n%C3%A9pf%C5%91iskola

Vága, 1940-es években
A valamikori vágai műmalmot 1920 után építették, 30 vágai gazda Prenghli jegyző fia, ifj. Prenghli rábeszélésére. A gazdák birtokkal vállalták az építési költségek törlesztését. Prenghli az adósságot egyre növelte. Egy gazda sejtve a csődöt, a felesége nevére íratta. Prenghli csődöt jelentett, a bank a vágai gazdák földjeit lefoglalta, eladta. A malom a melléképületekkel, kerttel a peredi Lelovics család tulajdonába jutott, ők adták el Schwitzernének.
Danczi Lajos: Vága egyházközség története című könyvéből