Vágaiak
Részletek
Vága, 1980-as években
A községi kultúrházból jövet: Forró Margit (született: Magyerka), Forró István, Kamenár Gyula, Kamenár Zsuzsanna (született: Jalsovszky), Horváth Ilona és a többiek.
Vágaiak
Részletek
Vága, 1960-as években
Jalsovszky Ernő és a két koszorúslány: Farkas Eszter (Bakóné) és Lukács Éva (Kissné).
Vágaiak
Részletek
Vága. 1970-es évek közepén
A Vág folyó jobb partján, balról jobbra: Jalsovszky József és Brestovsky Miklós (fejjel lefelé), Práger Vilmos és Cakó Tibor (felül).
Vágaiak
Részletek
Vága, 1980-as években
Szakácsnők állnak, balról jobbra: Marafkó Rozália (született: Kamenár), Kotrba Jolán (született: Szlízs), Éliás Ilona (született: Kubica), Vadkerti Ilona (született: Cakó), Gyevát Mária-Valéria (született: Forró), Bakó Eszter (született: Farkas), Forró Júlia (született: Kubica), Simkó Júlia (született: Puskás).
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Vága plébánosai-lelkipásztorai:
Borsos Mihály 1939. 03-tól,
Moncz Boldizsár 1939. 04-tól,
Kurcz Béla 1939. 09.-től,
Bartal Lajos 1941. 09.-től,
Andrásfay Ödön 1942. 06-tól,
Zsilka Lajos 1949.12-től,
Macháček Béla 1950. 04-tól,
Wilde József 1951. 04-tól,
Lakatos Imre 1958. 06-tól,
Zsilinszky Kázmér 1966. 03-tól,
Maczkó István 1966. 12-től,
Danczi Lajos 1969. 04-tól,
2009-től Lengyel Sándor.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el.
Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó.
Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő. A Waga elnevezés a Waga személynévből keletkezhetett, azonban szerepet játszhatott eredetében a Vág folyónév is, hiszen a falu a Vág partján fekszik.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Vágán, a 19. században a legjelentősebb tanító, Győry István volt, aki több mint fél évszázadig látta el tisztségét, akit a tanügy területén kifejtett munkájáért elismerésben részesítette az akkori közoktatási miniszter, Eötvös József és tanítóságának 50 éves jubileuma alkalmából üdvözölte az esztergomi érsek is.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Az első vágai tanító, akiről tudomásunk van, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is.
A 19. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek:
Laki Pál 1800-tól,
Horváth József 1832-től,
Takács József 1840-től,
Győry István 1844-től – 1895-ig.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
A falu település-szerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca alsó részén volt az Alvég. A templomhoz vezetett ki a Mester ulicska (utca vágai tájnyelven).
A Fő utcával párhuzamosan épült ki egy újabb utca: a Kertalja, ennek végén pedig a Pajták vége nevezetű utca. A Kertalja folytatása a Temető utca, majd a temetőkert, az ún. Nyúlkert. A temető egyik oldalán van a Nyúl utca, a másik oldalán a malomlakás (itt lakott a volt malom tulajdonosa), amely 1942. év júniusa óta a római katolikus plébánia épülete.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Vága község a Kisalföld északi határán, a Vág folyó jobb partján terül el.
A Zobori apátság birtokainak a XII. század elejéről származó, rekonstruált rajzán a Vág folyót Wag-ként írták, Vága települést Vaga-ként, Nemeskajalt Quayol-ként, Sopornyát pedig Supurni-ként írták az 1113-ból származó oklevélen.