Régi fotók a Felvidéken

A XIX. század 60-es éveiben a vágai vízimalmok száma 17 volt. A malmok mindegyike – tekintettel a különböző vízállásra 24 óra alatt kb. 8 mérő gabonát volt képes megőrölni.
Az 1890-as években a vágai vízi malmok száma 11-re csökkent. Tulajdonosai a község alábbi lakosai voltak: Lukács Márton, Antal József, Fördős Antal, Karácsony Antal, Kozmér Antal, Józsa János, Fördős Dávid, Kiss Lajos, Lulovics Alajos, Lulovics Vince, Fördős János.
Az egyes hajómalmok egymástól való távolsága kb. 20 méterre volt meghatározva, és a Komáromi Folyammérnöki Hivatal felügyelete alatt álltak.

A mátyusföldi Diószegen 1924-ben jött létre az első szlovák iskola. Tallóson 1925-ben, Vízkeleten, Nemeskosúton, Felsőszeliben és Taksonyban 1928-ban, Galántán 1931-ben, s Vágán 1932. esztendőben.

A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá.
Az új iskola homlokzata keleti fekvésű volt, alapzata és falai égetett téglából, tetőzete égetett cserépből készült. Az 1. és 2. osztály tantermeit a kántortanítói lakással a földszintre tervezték, a 3.-4., valamint az 5.-6. osztályok tantermeit a két tanítói lakással az emeletre.
Az 1890. évi népszámlálás idején Vágán a 6-14 éves korú tanköteles gyermekek száma 507 volt (243 fiú és 264 leány).
Az óvodás korú (3-5 éves) gyermekek száma összesen 187.

Vágai népszámlálási adatok:
Vága, 1910.
Ország: Magyarország – Megye: Pozsony vármegye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 036 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 030 (100%), szlovák 5, egyéb 1 fő.
Vága, 1941.
Ország: Magyarország – Megye: Nyitra és Pozsony megye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2080 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 052 (99%), szlovák 25 (1%), egyéb 3 fő.
Vága, 1991.
Ország: Csehszlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 012 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 621 (81%), szlovák 383 (19%), egyéb 8 fő.
Vága, 2001.
Ország: Szlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 021 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 558 (77%), szlovák 444 (22%), egyéb 18 fő.
Vága, 2021.
Ország: Szlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 097 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 114 (53,12%), szlovák 848 (40,44%), egyéb 135 fő.

A helyi elbeszélés szerint a község első lakói halászok voltak. A mai temetőtől a templom felé vezető út mentén álltak a legrégebbi házak, amelyek közül még emlékeznek az ún. halászházra. Századunk első felére azonban a halfogásnak, de mellette a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás más formáinak is, csak másodlagos, kiegészítő szerepe lett. A halfogásra Vágon az emelőhálót, ,,ömécsőt” használtak. A folyó partmenti gödreibe az áradások után hirtelen beáramló vízzel bejutó halakra tapogatóval (feneketlen vesszőkosár) halásztak. Halászattal az egész éven át elsősorban a révész foglalkozott, és a falubelieket ellátta hallal.

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el.
Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó.
Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő. A Waga elnevezés a Waga személynévből keletkezhetett, azonban szerepet játszhatott eredetében a Vág folyónév is, hiszen a falu a Vág partján fekszik.

,,… IV. Béla év nélkül, 1235-1270 közt, kelt okleveléből, melyben a Vágvidéki székelyeket, kik egykor saját ispánjuk által terheltetve, hozzá folyamodtak, s kiket ő azon kötelezettség mellett, hogy évenként 100 fegyverest tartozzanak neki és az országnak minden hadjárat alkalmával kiállítani, a sanyargatás alól felment és hű szolgálataik jutalmául abban a kegyben részesít, hogy ezentúl nem megszabott számban, hanem mint nemesek, fejenként tartozzanak vele együtt táborozni. Ez a telep Vága község táján feküdt.”
A székelyek története (Pozsony vármegye)

Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni akarja a nemzet önbizalmát, kikezdeni optimizmusát és kétségbe vonni egyetlen és örök elhivatottságát, a Kárpátok medencéjében.”
A felavatási ünnepélyén részt vett vendégek: Dr. Cselényi Pál (országgyűlési képviselő és kormányfőtanácsos), Jaross Vilmos (főispán), báró Majthényi József (alispán), Dr. Balogh Sándor (a frontharcosok nevében), Dr. Szabó Károly (főjegyző), Hunyad-Hulák János (kispesti vendéglős az Országzászló gyűjtés főszervezője), Lengyelfalussy József (galántai esperes-plébános), Apponyi Ferenc és Apponyi Teréz (budapesti vendégek).