Ébredj Magyar! Figyelj Testvér!
Részletek
Vága, 1920-as években
Politikai röplap, hátlapon a következő szöveggel: Keresztény munkások, vigyázzatok, mert kik álmukban istentelenek táborába keverednek; istentelen vezérekre bízzák sorsuk intézését: szomorú valóságra fognak ébredni!!!
Községi választási eredmények: Vágán, 1923-ban a választók 44,77%-a és 1927-ben a választók 46,73%-a szavazott bizalmat az Országos Keresztényszocialista Pártnak…
Érsekújvárban 1936. június 21-én Egyesült Országos Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt (Egyesült Magyar Párt) néven egységpártot alakítottak.
A párt elnökei voltak:
1920-1925 Lelley Jenő
1925-1932 Szüllő Géza
1932–1936 Esterházy János
Egy gól és három kapufa
Részletek
Vága – Pöstyén 1:0 (0:0)
Néző: 150
Gólszerző: Mikula István
A cikkíró szerint a hazaiak legjobbja, Horváth Jenő volt.
A 14 csapatos Kerületi Bajnokságban, a vágai focicsapat a 4. helyen tanyázott.
A Győzelmes Út című hetilap, 1985. szeptember 6-i számából
Egy újságcikk 1973-ból
Részletek
Győzelmes Út, 1973. december 21.
Az akkori, Galántai járás magyar nyelvű hetilapjában megjelenő írás, a vágai labdarúgásról szólt.
,,Nagy akcióba kezdett a váhovcei (vágai) sportszervezet: a ,,Z” akció keretén belül az elkövetkező évben a faluban egy új, modern futballpályának az építését szeretnék megkezdeni, 3 millió korona költségvetéssel.”
Egynyelvű községi körpecsét
Részletek
Vága, 1950-es években
,,A társadalmi szféra alakulása a ll. világháború után
Az oktatás 1945. szeptemberében ugyan megkezdődött, de szlovák nyelven. Egy Grün nevű tanító először két apácával kezdett hozzá a tanításhoz, majd tanítónőkkel bővült a testület. A krónika nem őrizte meg ezeknek a tanítóknak a neveit, akik az iskolai oktatáson kívül este a felnőtt lakosságnak szlovák nyelvleckéket adtak, hogy így is siettessék a reszlovakizációt.”
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvéből
A magyar világban a mátyusföldi Vága község Pozsony vármegyén belül a Galántai járáshoz tartozott;1939-1945 között már Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyén belül.
Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz, 1949-1960 között pedig a a Szeredi járáshoz, majd 1960-tól újra a Galántai járáshoz tartozott.
Egynyelvű községi körpecsét
Részletek
Vága, 1939. december 21.
Vága község bírója 1939-ben, Sandula Lajos volt.
Ő állt a falu élén. E tisztség már a 13-14. században kialakult. Feladatai közé tartozott a közös javak megőrzése, a falu határának felügyelése és ő volt az első számú bíró, aki tevékenysége után kapta elnevezését. Döntései ellen az úriszékhez lehetett fordulni. A bíró választásába joga volt beleszólni a földesúrnak, aki feljebbvalója volt a bírónak. A bírót és az esküdteket a falu lakossága választotta.
Vágán a bíróválasztás – feltehetően legkésőbb a 17. századtól – ősszel volt. Az eddig ismert öt, legrégebbi vágai bírók: 1578-től Zeghy Mihály, 1579-től Demeter Tamás, 1604-től Bodó Baltazár, 1691-től Farkas Pál és 1786-től Aponyi György volt.
Elismerő oklevél a Pósa Lajos emlékműsorok megszervezéséért a Csemadoktól 1974-ből
Részletek
1974. május 10-én a helyi Csemadok a Központi Bizottságtól elismerő oklevelet kapott a Pósa Lajos emlékünnepségek megszervezéséért. Az eredeti oklevelet a Pósa Albumban őrzik.
Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk: Homoly Erzsébet, megj., 2010-ben, 76. oldal
Ellenőrző az 1944. esztendőből
Részletek
Vága, 1944. január 31.
Dicsértessék a Jézus Krisztus mindörökké, Amen.
A katolikus gyermek életrendje:
Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!
Előkészületi labdarúgó mérkőzések 1984. év februárjában
Részletek
Előkészületi labdarúgó mérkőzések:
Vága – Somorja 5:1 (1:1)
Gólszerzők a hazai csapatból: Janus Miroslav, Forró Róbert (3), Butko Jozef
Vága – Szenc 3:2 (0:1)
Gólszerzők a hazai csapatból: Butko Jozef és Horváth Jenő
Lég – Vága 1:5 (0:1)
Gólszerzők a győztes csapatból: Butko Jozef (3), Forró Róbert, Simkó Imre
Első szentáldozási emlék
Részletek
Vága, 1944. május 18.
Józsa László először járult a szentáldozáshoz a vágai templomban.
Andrásfay Ödön s. k.
Andrásfay Ödön 1943. év januárjától 1949. év decemberéig volt Vága község plébánosa, majd a csehszlovákiai politikai viszonyok miatt, 48 órán belül Magyarországra kellett költöznie. A volt vágai plébános sírhelye az Esztergom-Szentgyörgymezei temetőben (VIII. parcella 13/A sor 8. sír) található.
Emléklap
Részletek
A Hetényi fociklub megalakulásának 50. évfordulója alkalmából kiadott emléklap az akkori legidősebb focistáknak.