Vága, 1970-es évek közepén
Aratók, valahol a vágai határban: Mészáros Dezső (balról), Jalsovszky Ferenc, Kamenár Gyula, Silný Michal.
Háttérben: Mészáros Tibor (balról) és Jalsovszky Zoltán.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a “káposztások”, “kenderesek”, “Széles osztály”, “Csigaföldek”, “Zátványalla”, “Hosszú dűlő”, “Nagyfűszer”, “Felső új földek”, “Úrrét”, “Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú “Soványok”, “Pörös”, “Pógárság”, “Pallag”, “Ónyi megye”, “Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú “Nagytó”, “Felső homok”, “Szerzés”, “Helység földje”, “Ónyi nyárfák”, valamint a “Kistói földeken túl” nevű határrészeket. A 20. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján