Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
A leventecsapat budapesti kiránduláson.
Vőfély
Részletek
Vőfélyek
Részletek
Volt egyszer egy nagycsapat
Részletek
Vága, 1970-es évek másik felében
Balról jobbra: Hulák Jenő (vezetőségi tag), Flaskár László (Helyi Nemzeti Bizottság elnöke), Kozmér Győző (klubelnök), Forró Róbert (csapatkapitány), Navrátil Pavol, Forró Milan, Kiss Károly, Kubovics Miklós, Lulovics István, Puskás György, Bugyinszky László.
Győzelmes Út hetilap, 1977. augusztus 12-ei számában: Váhovce – Tešedíkovo (Pered) 2:0, 800 főnyi közönség előtt.
Győzelmes Út hetilap, október 7-ei számában: Váhovce – Brezová (Berezó) 5:0, 800 főnyi közönség előtt.
Győzelmes Út hetilap, 1978. augusztus 25-ei számában: Váhovce – Trebatice (Vágterbete) 4:0, 800 főnyi közönség előtt.
Vontszemű János és zenekara
Részletek
Vontszemű János és zenekara (Vontszemű Sándor, Vontszemű Károly, Vontszemű László, Vontszemű Géza).