Régi fotók a Felvidéken

Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914. októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A balkáni frontról érkező első hatezer szerb, szlovén és horvát hadifogoly a kolozsnémai kikötőbe érkezett, ahonnan gyalog meneteltek Nagymegyerre. A foglyokat semminemű előkészített épület nem várta. Az egész telet a szabad ég alatt, a város határában, szalmarakásokban töltötték. Az első fabarakok építése a mai Tábor utcában, csak 1915 januárjában kezdődött el. A tábor 1914-18-as években működött, világháború után felszámolták. A két világháború közötti időszakban készült fényképen a város és az egykori hadifogoly tábor területe látható, ami ma már beépített terület, és a Tábor utca nevet viseli.

Nagymegyer határában jelentős kiterjedésű erdő található. A városban ismert legenda szerint ebben az erdőben vadászott a 15. században Mátyás király is, aki az erdő szélén lévő nagy tölgyfánál kötötte ki lovát, és állíttatta fel sátrát. Itt találkozott először a nagymegyeri bíróval. A fához közel állt már a 16. században a vadászház, ami a képen látható. A vadászház előtt három nagymegyeri erdész látható. A kép az első világháború elején készült.

Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914 októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A tábor fokozatosan épült ki. Az olasz front megnyitásával már nagyszámú olasz hadifogoly kerül Nagymegyerre. A korabeli dokumentumok szerint a táborban 15-20 000 főnyi hadifogoly volt. A tábor parancsnoka Walkner Ferenc alezredes volt, aki a táboron belül egy sajátos ”tábori pénzt” is kiadott. A pénzt csak a táboron belül lehetett használni, és különböző érteket képviselt.

Nagymegyeren 1919-1938 között  három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, a református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a lakosság 57%-a volt római katolikus vallású. A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház esperes-plébánosa a két világháború közötti időszakban Marczy József volt. Mellette a huszas évek elején Lepicz János plébános szolgált. A huszadik század harmincas éveiben készült fotón az 1900-ban épült Szent Miklós templom és katolikus paplak látható.

A két világháború között két alkalommal tartottak népszámlálást Csehszlovákiában. A város lakossága a jellemzett időszakban tovább növekedett. Az államfordulatot követően az első népszámlálás 1921-ben volt. Nagymegyernek akkor 4012 lakosa volt. Az utolsó (1910-es népszámláláshoz) viszonyítva a város lakossága 404 személlyel nőtt. Ebből 1921-ben 3870 magyar és 41 „csehszlovák” lakos élt a városban. 1930-ban ismét népszámlálást tartottak Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Tehát az utolsó népszámláláshoz viszonyítva (1921) tovább nőtt 470 lakossal a nagymegyeriek száma. A múlt század negyvenes-ötveness éveiben készült fotón a mai Bartók téren látható épületek láthatók, illetve akkoriban még ritka jelenség a településen, egy korabeli gépkocsi. A fotó készítésénk ideje a múlt század 40-es éveinek vége, 50-es éveinek eleje, mivel a képen egy Škoda 1101 “Tudor” látható, amit 1945-1949 között gyártottak.