Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1955. esztendőben
Hátsó sor balról jobbra: Forró Antal, Knézel Ernő, Dubnicska Tibor, Forró Gyula, Pásztor Imre, Jalsovszky Ernő, Forró Jenő.
Középső sor balról jobbra: Horváth György, Zelinka Gizella, Karácsony Borbála, Gyeváth Rózsika (Takácsné), Adamkó Éva (Szabóné), Sandula Mónika, Zelinka Mária (Bordákné), Kamenár Róbert.
Első sor balról jobbra: Boledovics Irén (Józsáné), Karácsony Erzsébet (Hulákné), Jalsovszky Vera, Kamenár Mária, Vajda István és Jeszenkovits Vilmos (tanárok), Szabó Etela (Vedrődiné), Józsa Vera, Kamenár Sarolta (Hulákné), Horváth Gizella (Kamenárné).

1945 után a mátyusföldi községet Csehszlovákiához csatolták. A közel 5 évig tartó kivetettség után végre Vágán is újból beindulhatott a magyar nyelvű oktatás. Így 1950. november 1-én Osztényi József kinevezett igazgató vezetésével elkezdődött az 1950/51-es tanév négy osztállyal a magyar tannyelvű Nemzeti Iskola keretein belül. A következő tanévtől egy osztállyal bővült az iskola és a Nemzeti Iskola mellett megkezdte működését a nem teljes Középiskola is, amely az 1952/53-as tanévtől kezdődően kibővült még a II. osztállyal. A Nemzeti Iskola Csomor Lajos és a Középiskola pedig Jeszenkovits Vilmos igazgatók vezetése alatt folytatta az oktatói-nevelői munkát. E két különálló intézményt az 1953/54-es tanévtől összevonták, amely ezután a Nyolcéves Középiskola megnevezése alatt működött az 1958/59-es tanévig Jeszenkovits Vilmos igazgató irányításával.
Jeszenkovits Vilmos 1951-től tanított az iskolában, az 1952. és 1960. esztendő között iskolaigazgatóként tevékenykedett.

Vága, 1980-as évek elején
A XX. századi téli disznóvágás (Vágán disznóölésnek mondják), amikor nem maradhatott el az abálólé illata (Vágán abalé), a friss, hagymás sült vér íze, a tepertő (Vágán töpörtyű), a finom sült hurka, a füstölt kolbász, a kocsonya és a többi, disznóvágáskor készült finomságok…
A vágai tájszók szótárából: musiró = kismalac, csãcsó = vegyes savanyúság, kisefå = disznóöléshez használt háromláb feszítő rúdja.
Balról jobbra: Gajarský Margit (született Józsa), Kalavská Jarmila (ostravai), Boledovics Mária, Józsa Péter, Szlízs Ernő, Józsa János, Kalavský Dušan (ostravai), Adamkó Sándor, Józsa Irén (született Boledovics).

Vága, 1950-es években
Hátsó sor, balról jobbra: Zsigó Magdolna, Oberman Edit, Kiss Ibolya (Karácsonyné), Farkas Vera, Szabó Irén, Kiácz István, Mahely László.
Középső sor, balról jobbra: Zsigó Erzsébet, Kamenár Katalin, Majerník Mária, Majerník Margit, Práger Tibor, Czakó Gábor, Vedrődi Antal, Takács Zoltán, Kotroba László, Kubányi István, Zsigó Jenő.
Első sor, balról jobbra: Éliás Erzsébet, Dudás Erzsébet, Bogács Rozália (Mahelyné), Dudás Tibor, Adamkó Sándor, Kozmér István, Andrisák István, Czakó Lajos.
Csörgőnek hívjuk községünknek azt a részét, ahol valamikor a Vág is folyt. (A 147. házszámmal ellátott családi ház kertjének a végében még látható a folyó régi medre.) Évszázadokkal ezelőtt a folyó, Szeredtől délre több ágazatra szakadt, de a későbbiek folyamán ezek behordódtak, majd teljesen megszűntek.

Vága, 1984. május 4.
Író-olvasó találkozó a Csemadok szervezésében a kultúrház előcsarnokában.
Balról jobbra: Bereck József, Dénes György, Zs. Nagy Lajos, Karol Wlachovský és Szamák István.

Vága, 1978. esztendőben
Hátsó sor, balról jobbra: Csomor Adél (tanítónő), Polakovics Lubomír, Bangó Drahus, Lulovics Péter, Kamenár Martin, Knézel Péter, Szabó György, Knézel Attila, Lulovics Norbert, Cseleda Marian.
Középső sor, balról jobbra: Mikula Beáta, Majerník Éva, Karácsony Márta, Fördős Magdolna, Oláh Iveta, Kozmér Anett, Bakó Adrianna, Kotrba Andrea.
Elöl: Szabó Margit.
Csomor Adél 1954-től 1991-ig tanított Vágán.

Vága, 1990. március 2.
Tánciskola a községi kultúrház nagytermében
Balról jobbra: Takács Zsuzsa, Mikula Zsanett, Zsigó Melinda, Marafkó Erika, Tokár Adrián.