Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1970-es évek közepén
Amatőr színjátszók a községi kultúrház színpadán: Hornyák Jana (balról), Kamenár István, Szabó Éva, Kubica Ödön.
,,És kik irányították a munkát? Ismét csak két tanító: Kertész Edit és Szolgai Szilveszter.

Az 1955-ben Vágára költözött Kertész Edit, szlovák tanító létére a Csemadokban folytatta azt a munkát, melyet már 19 éves korában elkezdett a járás más falvaiban. Természetesnek vette, hogy dolgoznia kell az iskolán kívül is. Így sikerült megismernie az új környezetet, így kerülhetett közelebb azoknak a szüleihez, akiket az iskolában tanított.
Vele egy időben Szolgai Szilveszter a sportszervezetben vállalt különböző feladatokat. Nem tekintette összeférhetetlennek a sport és a kultúra egyidejű művelését, rendezni kezdett.”
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok) című könyvéből

Vága, 1963. szeptember 7.
Szlízs Gabriella (született: Takács) és Szlízs Ernő az esküvőjük napján. A lakodalom a menyasszonyi ház (Kertalja) udvarán volt, ahogy a régi időkben volt szokás.
A két vőfély: Bugyinszky László és Renács Ferenc voltak.

Vága, 1987. évben
Csincsai nagyszülők az unokákkal.
Balról jobbra: Horváth Antal, Horváth Ilona (született: Forró), Lulovics Tímea (Sanduláné), Horváth Adrián, Hrabovský Terézia (született: Kamenár).

Vága, 1980-es évek második felében
A községi kultúrház előcsarnokában, a választási bizottság tagjai: Forró Terézia (balról), Szalay Nándor, Dudás Margit, Jalsovszky Piroska, Kamenár László, Recht Miklós.

Vága, 1970-es évek közepén
Aratók, valahol a vágai határban: Mészáros Dezső (balról), Jalsovszky Ferenc, Kamenár Gyula, Silný Michal.
Háttérben: Mészáros Tibor (balról) és Jalsovszky Zoltán.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a “káposztások”, “kenderesek”, “Széles osztály”, “Csigaföldek”, “Zátványalla”, “Hosszú dűlő”, “Nagyfűszer”, “Felső új földek”, “Úrrét”, “Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú “Soványok”, “Pörös”, “Pógárság”, “Pallag”, “Ónyi megye”, “Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú “Nagytó”, “Felső homok”, “Szerzés”, “Helység földje”, “Ónyi nyárfák”, valamint a “Kistói földeken túl” nevű határrészeket. A 20. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján

Vága, 1970-es évek végén
Új utcában halad, a lakodalmi menet. Simkó Imre volt a vőlegény. A sor végét cigányzenekar szokta zárni…
Háttérben: a Mészáros, a Takács és a Farkas család házaik láthatók.

Vága, 1980-as évek elején.
Balról jobbra: Konkoly Jana, Puskás László, Szabó József, ismeretlen kislány, Benedek Béla, Szabó Jaroslav.