A francia Disdéri szabadalmaztatta 1854-ben a társadalmi kapcsolatok egyik nélkülözhetetlen eszközének – a névkártyának – fotográfiai megfelelőjét, a fényképes vizitkártyát (visit portrait). Ennek a névjegy nagyságú képnek a mérete jellemzően 5.4×9.2 cm volt, melyet egy 6.3×10.5 cm-es kartonra ragasztottak fel. Az 1870-es évek elején kezdett teret hódítani és elterjedni az un. kabinetkép, amely nagyítással már 10.5×17 cm-es méretben készült, funkcióját illetően pedig inkább családi albumokba került, de keretezett kivitelben szobadísznek is alkalmazták.