Vága, 1970-es években
Aratók a gabonakombájnon: Knézel Ernő (balról), Kamenár Gyula, Takács János.
A gabonakombájn előtt: Vedrődi János (balról), Józsa István, Mojzes Dezső (az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke), ?, ?, Németh István.
A Szovjetunióban gyártott SZK-3 és SZK-4 kombájnok az első gabonafélék aratására vagy rendfelszedésére és cséplésére voltak használhatók.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a “káposztások”, “kenderesek”, “Széles osztály”, “Csigaföldek”, “Zátványalla”, “Hosszú dűlő”, “Nagyfűszer”, “Felső új földek”, “Úrrét”, “Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú “Soványok”, “Pörös”, “Pógárság”, “Pallag”, “Ónyi megye”, “Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú “Nagytó”, “Felső homok”, “Szerzés”, “Helység földje”, “Ónyi nyárfák”, valamint a “Kistói földeken túl” nevű határrészeket.
A XX. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.