Régi fotók a Felvidéken

Felsőszelit 1945. március 31-én, húsvét szombatján érte el az orosz front, s kiűzték a németeket. Ez a kép 1982. március 31-én készült a községháza előtt. Az iskolások és a képviselők hallgatják az elnök, Pónya Árpád ünnepi beszédét. A bejárat melletti emléktábla alá koszorút helyeztek el.

1950-ben alapította Kaprinai Gyula tanító. 1955-ben már 19 tagja volt. Nagy sikerrel szerepeltek a járási dal- és táncünnepélyen, melyre a Szold-kertben került sor.
A zsűri első hellyel jutalmazta a szeliek műsorát.1955 május elsején felvonultak és táncoltak Galántán, ám a szervezők a lányok zöld kötényét levettették a magyar ruhákról.

A másik felekezeti iskola, az evangélikus gyülekezet diákjai 1932-ben Endreffy János lelkésszel és id. Hasák Lajos tanítóval az iskola udvarán. A láthatóság kedvéért az első sor lányai térdelnek, a fiúk ünneplő kalapjai a folyosó falán sorakoznak.

1927/28-as tanév II. és III. összevont osztályosai vannak a képen. Tanítójuk Sándor Ferenc, mellette a falu plébánosa, Boda Miklós. A katolikus iskola udvarán készült a kép, mögöttük az omladozó fal a szomszédos Szold-ház kerítése és melléképületének hátsó fala.

1981-ben az V. Kodály Napokon a járás énekkarai is felléptek egy népdalcsokorral és a Régi magyar diákköszöntővel. A felsőszeli vegyeskart akkor már Mészáros Magdolna vezette. A képen a népdalcsokrot a diószegi karmester, Pintér Ferenc vezényelte. A felsőszeliek az új ruhájukban, piros hosszú ruhában fehér virággal nem nagyon látszanak, mert a diószegiek takarják őket. A férfiakat látni a tenor oldalán: Perleczky Árpád, Perleczky Tibor, Vreba Gyula, Németh László, a basszus szólamban Németh István, Danajka Lajos, Czinege Lukács, Szabados Béla. A nők szopránban: Czinege Anna, Czinege Margit, Perleczky Erzsébet, Fűzék Mária, Mikus Ilona, Tonkó Anna, altban: Tánczos Erzsébet, Simkó Mária, Vreba Mária, Németh Jolán, Németh Margit, Győrög Mária, Dömötör Gizella, Szabó Gizella

Bartos Dezső (1896-1981) és neje Bartosné, szül. Bedecs Jusztinia (1900-1983) a családjával: Borbála (1927-2009), az édesanyám, Jusztinia (1921-2008) és Zoltán (1925-1968). A háború előtt 1914. szeptember 21. és 1915. június 4. között, mint gyári munkás-fűtő dolgozott a dögösi szeszgyárban. 1915-ben bevonult katonának és végigharcolta az első világháború olasz frontjait: ott volt az Isonzó-csatákban, megjárta Doberdó, majd Piave poklát. Kétszer megsebesült, a bátorságát pedig több kitüntetéssel is jutalmazták. 1915. dec. 20-án került az olasz frontra, ahol 1916. április 14-én részt vett az olasz állások aláaknázásában s oly haláltmegvető bátorságot tanusított, hogy a zászlóaljnak sikerült áttörni és számos foglyot ejtettek.
Kitüntései: Nagy ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Sebesülési érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Mindezek ellenére 1947-ben őt is deportálták Csehországba munkaszolgálatra. Egyetlen bűne volt, hogy magyar volt.

A Csemadok 30. évfordulóján a műsor végén az összes szereplő közösen énekelt a színpadon. A díszlet festett motívum szalagjai között a szervezet neve és a 30-as szám látható.

A konventre mozgosították a híveket, fiatalok is segítettek, nemcsak a sütésben, de a felszolgálásban is. A kultúrház udvarán készült a kép, felső sorban balról Bedecs Edit, Mikus Ilona, Bartos Ján, Laurová Anna, Novotny Michal, az alsó sorban Szabados Terézia, Szőcs Magdolna, Vargová Mária, Lýdia Obšustová, Anna Lomjanská, Betka Záhradníková. A szeliek vendégszeretete kézzel fogható volt. Hittel és meggyőződésből tették a jócselekedeteiket.

A felsőszeli Bartos Dezső 1916. június 17-én San Martinonál megsebesült. A szakasz feladata az volt, hogy a két vonal között – vagyis az osztrák-magyar és az olasz állás közé – egy előretolt gépfegyverállást kell készíteni. Az olaszok azonban észrevették az igyekezetüket, és vadul lőni kezdték őket. Az akció során hét katona megsebesült, köztük Bartos Dezső is. Tüdőlövést kapott! Egy Viatórisz nevű szenci fiú húzta le a magaslatról… A szanitécek nyomban ellátták és bekötözték őket, majd kórházba kerültek a Tirolban lévő Kufstein városába! A sebesülteket a város szélén lévő barakkokban helyezték el. Az orvosok alig győzték a sok beteg ellátását! Bartos Dezsőt is csak néhány nap múlva operálták meg. Egy hónapig gyógyult. A golyót megtartotta emlékül, és sokáig magánál hordta. Egyik téli napon azonban elejtette, és már nem találta meg a nagy hóban. 1916. augusztus 13-án fényképet is küldött haza, megjelölve magát egy hatalmas bosnyák mellett, rajta a kitüntetés látszik.

A visszacsatoláskor Felsőszelibe 1938. november 10-én jöttek be a magyar katonák. A falu népe nagy örömmel és várakozással készült az ünnepre. A községháza előtt a tömeg elején nemzeti színű ruhába öltözött leventelányok várták őket virágcsokrokkal. A községháza Alszeg utca elején van, a katolikus templommal átellenben.