Vága, 1970-es évek közepén
Aratók, valahol a vágai határban: Mészáros Dezső (balról), Jalsovszky Ferenc, Kamenár Gyula, Silný Michal.
Háttérben: Mészáros Tibor (balról) és Jalsovszky Zoltán.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket. A 20. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján