„A XVI. század komoly változásokat hozott a falu életében. A mohácsi vész után rövidesen megindult a török újabb terjeszkedése. 1543-tól az esztergomi érsekség székhelye Nagyszombat lett, s ide került a birtokok gazdasági irányítása is, igaz 1543 után még rövid ideig Vága az Újvári uradalomhoz tartozott. A XVI. század hetvenes éveiben azonban már Vága, Vágszerdahely és Zsigárd külön gazdasági egységet alkotott, mely a nagyszombati uradalomnak volt alárendelve. 1571-ben Vágán 13 egész jobbágytelek után fizettek adót, 3 1/4 jobbágytelek lakatlan volt és egy olyan jobbágy volt a faluban, aki pénzért kiváltotta magát jobbágykötelességei alól. Házzal rendelkező zsellérből 13 volt a faluban. Szent György ünnepén az egész telek után 46 dénárt, Szent Mihály napján 52 dénárt és bőjt idején 6 dénárt voltak kötelesek fizetni földesuruknak. Szántaniuk, aratniuk, kaszálniuk a földesúr földjein nem kellett, azonban a Semptei szőlők bortizedét kötelesek voltak Vecsére vagy Gútára szállítani a hajókhoz. A négy malom után egyenként 60 dénárt fizettek és a Vágon való halászásért évi 2-3 arannyal tartoztak.”
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvéből