Vága, 1910. esztendőben
,,…1894-ben vagyunk. Az iskola nagy eseményre készül, új tanítót kap a falu. És megérkezik a 19 éves Kneif József, akiről még senki sem sejti, milyen pótolhatatlan szerepet játszik majd az elkövetkező évtizedekben a falu életében. Olyan… emberré válik, akiről csak tisztelettel lehet beszélni. Fáradhatatlan, a tanítványaiért, a faluért élő emberré. Olyanná, aki soha sem elégszik meg sem magával, sem másokkal.”
,,Szigorú, erélyes volt.” ,,Mindent megkövetelt. ” ,,Kacifántos egy ember volt.” – emlékeznek rá napjainkban 70-80 évesei, és hozzáteszik: ,,Jó tanító volt.”
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok) című könyvéből