Régi fotók a Felvidéken

Felsőszelit 1945. március 31-én, húsvét szombatján érte el az orosz front, s kiűzték a németeket. Ez a kép 1982. március 31-én készült a községháza előtt. Az iskolások és a képviselők hallgatják az elnök, Pónya Árpád ünnepi beszédét. A bejárat melletti emléktábla alá koszorút helyeztek el.

Tóth Ede színdarabjának, népszínművének előadása.

Vága, 1940-es évek közepén
A Farkas család: István, az 1943-as születésű Gyuszika és Teréz.
A fennmaradt írások szerint a Farkas vezetéknév már 1578-ban jegyzett volt a községben.

Vága, 1984. július 8.
Az a felejthetetlen (Vága-Fradi) nézőcsúcsot hozott meccs, amelyen Forró Róbert (balról a harmadik) két gólt rúgott Zsiborás Gábornak, az FTC saját nevelésű kapusának.
Azóta a stadionban sok mérkőzésre került sor, de a legendás csatárt a szurkolók nem felejtették el.
2015. július 20-tól, a vágai sportpálya az ő nevét viseli, a pálya hivatalos megnevezése: Forró Róbert Sportpálya.

Vága, 1939. március 14.
1938. november 2-án, maga vitéz Imrédy Béla (a Magyar Királyság 31. miniszterelnöke) jelentette be a Kossuth Rádióban az anyaországhoz visszatért városok neveit. Vága község akkor még Csehszlovákiában maradt, mert Galánta fölött húzták meg az államhatárt. A községből küldöttség indult Horthy Miklóshoz, s a kormányzónál kérvényezték a község visszacsatolását Magyarországhoz.
Márciusban, egy keddi napon ez valóra is vált.
Vágát, a visszavonuló csehszlovák delegáció 1939. március 14-én déli 12 órakor adta át a bevonuló magyar honvédség parancsnokának, Tornyai Rezső honvédszázadosnak.
A községben elhelyezett pénzügyőrsöt Gányba, míg a csendőrállomást Alsószerdahelyre helyezték át.
Az Első Szlovák Köztársaság a hitleri Németország által létrehozott bábállam volt (terület: 38.002 (1939), 38.055 (1940) km² és népesség: 2.653.053 (1940) fő), amely 1939. március 14-től 1945-ig létezett.

Vága, talán 1939. március 14.
A tolmácsok, az összekötő tisztek – a nemzetközi megegyezések szellemében – fehér karszalagról ismerhetőek fel, zászlókkal jelzik, biztosítják a magyar és a (cseh)szlovák csapatok közti kapcsolatot. Ők tájékoztatják a két csapattestet az eseményekről.

1950-ben alapította Kaprinai Gyula tanító. 1955-ben már 19 tagja volt. Nagy sikerrel szerepeltek a járási dal- és táncünnepélyen, melyre a Szold-kertben került sor.
A zsűri első hellyel jutalmazta a szeliek műsorát.1955 május elsején felvonultak és táncoltak Galántán, ám a szervezők a lányok zöld kötényét levettették a magyar ruhákról.

A másik felekezeti iskola, az evangélikus gyülekezet diákjai 1932-ben Endreffy János lelkésszel és id. Hasák Lajos tanítóval az iskola udvarán. A láthatóság kedvéért az első sor lányai térdelnek, a fiúk ünneplő kalapjai a folyosó falán sorakoznak.

1927/28-as tanév II. és III. összevont osztályosai vannak a képen. Tanítójuk Sándor Ferenc, mellette a falu plébánosa, Boda Miklós. A katolikus iskola udvarán készült a kép, mögöttük az omladozó fal a szomszédos Szold-ház kerítése és melléképületének hátsó fala.