Vágaiak a Hősi emlékmű és Országzászló előtt 1939-ben
Részletek
Vága, 1939. október 1.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc, tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest mintájára a többi magyarországi település is állítson Országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az Országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettőskereszt vagy Trianon-kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.
Vágaiasan: „körösztnél” a magyar-szlovák államhatár
Részletek
Vága, talán 1939. március 14.
Andorka Rudolf ezredes (A Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredese) és Rudolf Viest tábornok (A két világháború közti Csehszlovákia egyetlen szlovák származású tábornoka.) 1939. március 2-ai budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt.
A megállapodás szerint a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor Vágát Magyarországhoz csatolták.
Vágaiasan: „körösztnél” a magyar-szlovák államhatár.
Valahol Vágán
Részletek
Várakozás
Részletek
Vága, 1939. március 14.
Az iskolával szembeni családi ház, amelyikben az akkori községi bíró (Sandula Lajos) lakott ma már nem áll. A község központjában lévő házon magyar zászlót lenget a szél, a ház előtt meg a falu lakossága várja a bevonuló magyar katonákat.
www.filmhiradok.nava.hu
Varga Pál és a huszonhat tanítványa
Részletek
Állnak, balról jobbra: Andriszák Rozália, Forró Zsuzsanna, Józsa Eta, Kiss Katalin, Bakó Sándor, Mahely István, Boledovics János, Renács József, Forró Ferenc, Vadkerti Iván, Takács Mária, Szmorada Mária, Gyeváth Anna, Jalsovszky Erzsébet,
Ülnek, balról jobbra: Puskás Magda, Forró Mária, Sandula Erzsébet, Adamkó Emília, ?, Andriszák Éva, Krizsan Júlia, Kamenár Zsuzsanna, Szabó Katalin, Forró Mária.
Guggolnak, balról jobbra: Patkoló Ernő, Takács János.
Varga Pál 1963-1968 között tanított a mátyusföldi Vága község magyar alapiskolájában.
Vasárnap délután
Részletek
Vága, 1970-es évek első felében
A cukrászda előtt: Sas Gyuszika, Sas Petike, Bakó Imike, Jalsovszky Enikő, Jalsovszky Ivi, Józsa Vilmos, Szabó Róbert, Kiácz Róbert, Adamkó Vilmos és a Jalsovszky család.
Vasárnapi eredmény
Részletek
Vága – Aranyosmarót 2:1 (0:1)
Nézők: 200
Gólszerzők: Belík (12. perc), Forró Róbert (84. perc), Guláš Rudolf (85. perc)
A cikkíró szerint: Navrátil Pavol és Simkó Imre voltak jók, a hazai csapatból.
Forró Ferenc, a Győzelmes Út című hetilap 1982. március 19-i számában
Vasárnapi eredmény
Részletek
Vága – Vágújhely 4:0 (1:0)
Néző: 300
Gólszerzők: Horváth Jenő, Forró Róbert, Deák Tibor és Hulák
A cikkíró, a hazai csapatból Forró Róbert, Takács József és Navrátil Pavol játékát dicsérte
Cikkíró: Forró Ferenc, a Győzelmes Út című hetilap 1981. március 13-i számában
Vasárnapi eredmény
Részletek
Felsőszernye – Vága 3:4 (1:1)
Gólszerzők a hazai csapatból: Rádek (1) és Štefula (2)
Gólszerzők a vendég csapatból: Butko (2) és Földesi (2)
Győzelmes Út című hetilap, 1984. november 9-i számából
Vasárnapi eredmények
Részletek
Vága – Tósnyárasd 5:1 (3:1)
Néző: 400
Hazai gólszerzők: Farkas Sándor (2), Kubovics Miklós, Forró Róbert (2)
A cikkírónak a hazai csapatból Kiss Károly, Farkas Sándor és Forró Róbert játéka tetszett, míg a vendégeknél a kapus teljesítménye érdemelt dicséretet.
Ifjúsági csapat
Vágkirályfa – Vága 6:1 (1:1)
Diák csapat
Vága – Tósnyárasd 7:4
Cikkíró: Forró Ferenc írása, a Győzelmes Út című hetilap 1978. április 21-i számában