Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1945. március 16.
,,Vágán a nyilas hatalomátvétel szinte példátlan körülmények közt ment végbe. Az akkori hatalom Pelsőcről importált nyilasokat. Egyelőre megmagyarázhatatlan, de sem az élő tanúk, sem a foszlányokban ránk maradt krónika nem adja nyitját, hogyan kerültek a nyilasok Pelsőcről Vágára. A nyilasok – a két említett forrás alapján – 1944. novemberében, majd 1945. januárjában próbálták megkeseríteni a háborúban úgy is sokat szenvedett vágaiak életét. Az első alkalommal a faluból vagy 200 leventét, hadirokkantat és lábadozó beteget hajtottak el a Galánta melléki Hodi község birtokaira. Ezen a birtokon haditermelés folyt, és a büntetőtábor működött. Második alkalommal – 1945. januárjában – a 14. életüket betöltött vágai fiatalokat – lényegében gyermekeket – először a galántai vasútállomásra hajtották, majd ez a 80 levente 5 napi élelemmel felszerelve az érsekújvári gyűjtőbe volt kénytelen vonulni. Innen Németországba irányították őket. Egészen Drezdáig jutottak. A vágaiak úgy tudják, hogy kisebb-nagyobb viszontagságok után mindnyájan visszakerültek szülőfalujukba.”
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvéből

Vága, 1940. január 23.
A Római Katolikus Iskola akkori igazgatója, Kneiff Tibor, Király Mária pedig a magyar tanítási nyelvű iskola tanítőnője volt.
A Kneif családnak, a hazavesztés után Magyarországra kellett költözniük, Esztergomban találtak új otthonra. Kneif Tibor, Esztergomban a Kereskedelmi Szakiskola igazgatója lett. Felesége, Pethő Ilona pedig az esztergomi Kossuth Lajos Általános Iskolában volt tanárnő. A Belvárosi temetőben alusszák örök álmukat. Az egyik fiuk, ifj. Kneif Tibor a németországi Freinen Universität, Berlin egyetem professzora is volt.

Vága, 1943. szeptember 29.
1/ 1943. szám
Serédi Jusztinián, esztergomi érsek…
,,A visszacsatolás következtében az 1938. esztendőben Vága leányegyház plébánia nélkül maradt. Ideiglenesen a nemeskajali plébános gondozása alá került. Vága híveinek nagy száma és a nemeskajali plébániával való nagy távolsága azonban arra késztet bennünket, hogy önálló plébániává szervezzük…
… jelen sorokkal kijelentjük, hogy Vága leányegyházat 1943. január 1-én kezdődő hatállyal plébánia rangjára emeltük. Ezzel a vágai katolikus hívek felett a plébánosi jogokat a jövőben minden tekintetben függetlenül az új, azaz a vágai plébánia vezetője gyakorolja. A vágai leányegyház helyi járandóságai ezentúl a vágai plébániát illetik…”
Esztergom, 1943. január hó 1.
Jusztinián Dr. Gigler Károly, irodaigazgató

A Győzelmes Út c. hetilap, 1964. november 23-án megjelent számából:
A Galántai járás labdarúgó-bajnokságának a II. osztálya
1964. november 15. Sopornya – Vága 1:2
A 13. forduló után, a 16 focicsapat közül, a tabella élén a vágai csapat tanyázik.

Vága – Nagymácséd 1:0 (0:0)
1977. május 8. (vasárnap)
Játékvezető: Vida V.
Gólszerző: Horváth Jenő
Nézőszám: 700

Vága – Nagyszombat 0:2 (0:0)
1977. május 9. (hétfő)
Játékvezető: Mažári
Gólszerzők: Cisár, Zelenský
Nézőszám: 1000

Győzelmes Út hetilap, megjelenik hetenként, pénteken.
Kiadja: Szlovákia Kommunista Pártjának Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság Galántán. Ára 50 fillér.

Vága, 1960-as években
Vágának, amely az 1326. év óta az Esztergomi Érsekség birtoka volt, a legrégebbi ismert tipáriuma 1689-bõl származik. A köriratban szerepel az év, valamint a S. ADALBERTUS VÁGA FALU PECSÉTJE megjelölés. A pecsétkép az egyházmegye védõszentjét ábrázolja, jobb kezében három íjjal, bal kezében kettõs kereszttel. A pecsétképben Szent Adalbert püspöki sapkája belenyúlik a köriratba, vagyis annak szövege nem alkot teljes kört.
Vága a XIX. században, 1840-ben újabb pecsétnyomót készíttetett, ebben a köriratban a „falu” szót a „helység” szó váltotta fel.

Dékány György vezetésével 1989-ben Hetényről élelmiszercsomagot szállítottak Erdélybe. Bánffyhunyad református lelkésze köszönőlevelének szövege: Alulírott Czizery(?) Árpád, ref. lekip. 1989. dec. 28-án átvettem a hetényi CSEMADOK és falutól kb. 25 q élelmiszert – nagy köszönettel. Isten áldja a hetényieket!
Bf.. dátum, aláírás

Vága, 1940. január 15.
…nem húz nagyobb jövedelmet, mint amennyit a községünkben szokásos közönséges napszám kitesz.
A XX. század első felében a községi önkormányzat élén a községi bíró állt, akit a választott képviselőtestület tagjai első ülésükön választottak.
…1919-ig Takács Vilmos,
1919 – 1920-ig Bugyinszky Gyula,
1920 – 1923-ig Kiácz István,
1923 – 1927-ig Karácsony József,
1927 – 1938-ig Szlízs István,
1938 – 1945-ig Sandula Lajos.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján

Vága község
Galántai járás
Pozsony megye
Magyarország

Vága, 1934. augusztus 2.
Községünk kétnyelvű körpecsétje és az akkori bíró (ma polgármester), Szlízs István aláírása.
Községi bírók: Takács Vilmos (…-1919), Bugyinszky Gyula (1919-1920), Kiácz István (1920-1923), Karácsony József (1923-1927), Szlízs István (1927-1938), Sandula Lajos (1938-1945).
Ma, ebben a nagy demokráciának nevezett rendszerben, ilyen kétnyelvű községi körpecsétet nem használnak.