Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1970-es évek első felében
Hátsó sor, balról jobbra: Patkoló Erzsébet, Szlízs Gabriella, Farkas Ágota, Zsákovics Judit, Kamenár Magdolna, Renács Judit, Éliás Margit, Kamenár Ilona, Hulák Erika, Merva Anna.
Alattuk álló fiúk, balról jobbra: Forró Tibor, ?, Polakovics Péter, Zsigó László, Takács Béla, Zsigó Lubomír, Hegyi Jaroslav, Hlavaty Róbert, Kiácz Imre, Krutek Miroslav, Forró Róbert.
Lányok ülnek, balról jobbra: Forró Katalin, Józsa Jana, Czakó Mónika, Károly Judit, Novoszád Éva, Karácsony Viola, Danczi Lajos (plébános), Sipos Olga, Hulák Ilona, Németh Zsuzsanna, Zsigó Adrianna, Szlízs Katalin, Józsa Erzsébet.
Első sor, balról jobbra: Merva János, Forró Péter, Brestovsky Dusan, Zsigó József, Forró János.

Vága, 1970-es évek első felében
Hátsó sor, balról jobbra: Bakó István, Karácsony Tibor, ?, ?, Forró Zoltán, Takács Róbert, ?, ?, Farkas Marian, Polakovics János.
Előttük álló lányok: Lelovics Ildikó (balról), ?, Forró Lídia, Krutek Helena, ?, Kamenár Ivett, ?, Zsigó Vera, Bakó Márta, Puskás ?.
Előttük ülő lányok, balról jobbra: ?, Hulák Teréz, Fördős Évi, Hulák Évi, Danczi Lajos (plébános), Kozma Éva, ?, ?, ?.
Első sor, balról jobbra: ?, Takács Jolán, Sandula György, ?, Mészáros Dezső.

Vága, 1970-es évek elején
Hátsó sor, balról jobbra: Gyeváth Róbert, Patkoló Milán, Forró Albert, Forró László, Kamenár Imre, Silny József, Patkoló Gyula, Zsigó Maros, Szabó György, Szabó Jaroslav.
Előttük lányok, balról jobbra: Tóth Terézia, Szlízs Mária, Kotrba Éva, Jalsovszky Gabriella, Forró Erika, Andriszák Anna, Forró Magdolna, Forró Márta, Kudri Piroska, Svihor Alena.
Fiúk állnak, balról jobbra: Sedlacek István, Polakovics Ferenc, Zsákovics István, Bakó Márton, Jalsovszky László, Forró Tibor, Lukács Miklós, Nyári Mihály.
Első sor, balról jobbra: Szabó Márta, Sandula Vera, Bakó Erika, Forró Darina, Danczi Lajos (plébános), Kamenár Erika, Práger Györgyi, Puskás Etel, Zsigó Éva, Horváth Ivett.
Danczi Lajos 1969. április 24-től 33 éven át volt a mátyusföldi Vága község plébánosa.

* 1925. július 16., Kürt – † 2008. június 8., Cífer / lelkipásztor, helytörténész

Danczi Kálmán és Fazekas Erzsébet ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot, 1925. július 16-án Kürtön.
Testvérei: Danczi József Villebald OSB, Mária, Ágnes, Terézia s húga, Erzsébet. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd a tanulmányait a komáromi Bencés Gimnáziumban folytatta. Az érettségi után, két évig az Esztergomi Szemináriumban tanult, de a teológiai tanulmányait a politikai változások – az országhatárok meghúzása – miatt a Pozsonyi Szemináriumban kellett befejeznie.
1949. június 12-én szentelik pappá Pozsonyban.
1949-ben káplánként működik Nyitrakoroson, Taksonyon, Kürtön.
1950-ben káplán Ipolyságon, Gerencséren.
1951-ben káplán Pozsony-Téglamezőn.
1951. február 1-jétől a zoboralji Gímes (más írásmóddal: Ghymes) hívei között végezte lelkipásztori munkáját.
1962. augusztus 1-jétől a Nógrád és Hont megyék határövezetében lévő Zsélyén folytatta papi tevékenységét.
1969. április 24-től 33 éven át a mátyusföldi Vága község plébánosa.
Lajos atya 53 évi aktív munka után vonult nyugdíjba. 2002. július 1-jén Bazinba költözött a papi otthonba, onnan Nagszombatba került. Innen áthelyezték Cíferbe, ahol életének 83. és papságának 59. évében visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Kürtön temették el.

Művei:

• Ghymes 1. (a község története, kézirat, évszám nélkül)
• Ghymes 2. (szokások, kézirat, évszám nélkül)
•  Zsély (1975)
• Denek Mihály (készült a Kürti Községi Hivatalban, 1995)
• Repülj madár (magánkiadás, verseskötet, 1999)
Cigléd kegyhely (magánkiadás, 1999)
• Vága egyházközség története (magánkiadás, emlékkönyv, 2000)
• Hetven évesen (magánkiadás, verseskötet, 2000)
• Álmok könyve (magánkiadás, versek és írások, Esztergom, 2001)
• Harmonia caelestis (magánkiadás, verseskötet, 2001)
• Magvetők életútja (Glória Kiadó, Nádszeg, 2002)
• Ünnepi versek (magánkiadás, verseskötet, 2003)

Gímesen, ahol tíz évet töltött, e tíz év kemény munkával kezdődött. A plébániát kellett megszervezni, parókiát építeni, a templomot felújítani. Fiatal pap lendületével emelte fel a falut, és terelgette a rábízott nyájat. Lelkipásztori teendői mellett rengeteget tett a fiatalokért is. Színdarabokat, népszínműveket rendezett, felelevenítették a régi szép népszokásokat, hagyományokat, mint pl. a villőzés, Mikulás-járás, lucázás… Megírta a falu történetét. Mindemellett hetente harminchat hittanórát tanított, kilenc falu gyermekeit oktatta, nevelte.
Vágán, ebben a Vág folyóval ölelt mátyusföldi községben 33 éven át keresztelt, esketett, temetett, szentmiséket celebrált. Különös figyelemmel, nagy odaadással törődött az Isten házával. Építgette, szépítgette, hatalmas energiát fordított rá, nem sajnálva a drága időt sem. A falu egyházi hagyományainak a felújítása, gyűjtése, ápolása is a szívügye volt; rendkívül szerette Vágát. Tetteivel hirdette, hogy az ősök hagyományainak az őrzése, ápolása, továbbadása, mind-mind példával szolgál az utókor számára.
Hű volt Istenhez, Jézushoz, hitéhez, az egyházhoz és a magyarsághoz. Jó pásztora volt nyájának.

„Bárhol voltam, mindenütt nagyon jó emberekkel találkoztam. Hívő, vallásos, templomba járó emberekkel. A híveimmel mindig mindenütt jóban voltam.” (Danczi Lajos)

Kürt Község Önkormányzata a község statútumának 35 számú paragrafusa értelmében, valamint a 7/990611 határozat alapján KÜRT KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA címet adományozza főtisztelendő DANCZI LAJOS vágai plébános úrnak, községünk jó hírnevének öregbítéséért, a szlovákiai magyar népi és egyházi kultúra területén végzett széles körű gyűjtőmunkájáért, kitartó, áldásos papi tevékenységéért.
Kürt, 1999. június 27.

A legendás nótakirály alakját megformáló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legnagyobb sikerű darabja volt. Főszereplője Juhász Gyula és Ilona voltak.

A legendás nótakirály alakját megformáló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legnagyobb sikerű darabja volt. Főszereplője Juhász Gyula és Ilona voltak.

A legendás nótakirály alakját megformáló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legnagyobb sikerű darabja volt. Főszereplője Juhász Gyula és Ilona voltak.

A legendás nótakirály életéről szóló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legsikeresebb darabja volt. Főszereplők: Juhász Gyula és Ilona.