Régi fotók a Felvidéken

* 1925. július 16., Kürt – † 2008. június 8., Cífer / lelkipásztor, helytörténész

Danczi Kálmán és Fazekas Erzsébet ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot, 1925. július 16-án Kürtön.
Testvérei: Danczi József Villebald OSB, Mária, Ágnes, Terézia s húga, Erzsébet. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd a tanulmányait a komáromi Bencés Gimnáziumban folytatta. Az érettségi után, két évig az Esztergomi Szemináriumban tanult, de a teológiai tanulmányait a politikai változások – az országhatárok meghúzása – miatt a Pozsonyi Szemináriumban kellett befejeznie.
1949. június 12-én szentelik pappá Pozsonyban.
1949-ben káplánként működik Nyitrakoroson, Taksonyon, Kürtön.
1950-ben káplán Ipolyságon, Gerencséren.
1951-ben káplán Pozsony-Téglamezőn.
1951. február 1-jétől a zoboralji Gímes (más írásmóddal: Ghymes) hívei között végezte lelkipásztori munkáját.
1962. augusztus 1-jétől a Nógrád és Hont megyék határövezetében lévő Zsélyén folytatta papi tevékenységét.
1969. április 24-től 33 éven át a mátyusföldi Vága község plébánosa.
Lajos atya 53 évi aktív munka után vonult nyugdíjba. 2002. július 1-jén Bazinba költözött a papi otthonba, onnan Nagszombatba került. Innen áthelyezték Cíferbe, ahol életének 83. és papságának 59. évében visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Kürtön temették el.

Művei:

• Ghymes 1. (a község története, kézirat, évszám nélkül)
• Ghymes 2. (szokások, kézirat, évszám nélkül)
•  Zsély (1975)
• Denek Mihály (készült a Kürti Községi Hivatalban, 1995)
• Repülj madár (magánkiadás, verseskötet, 1999)
Cigléd kegyhely (magánkiadás, 1999)
• Vága egyházközség története (magánkiadás, emlékkönyv, 2000)
• Hetven évesen (magánkiadás, verseskötet, 2000)
• Álmok könyve (magánkiadás, versek és írások, Esztergom, 2001)
• Harmonia caelestis (magánkiadás, verseskötet, 2001)
• Magvetők életútja (Glória Kiadó, Nádszeg, 2002)
• Ünnepi versek (magánkiadás, verseskötet, 2003)

Gímesen, ahol tíz évet töltött, e tíz év kemény munkával kezdődött. A plébániát kellett megszervezni, parókiát építeni, a templomot felújítani. Fiatal pap lendületével emelte fel a falut, és terelgette a rábízott nyájat. Lelkipásztori teendői mellett rengeteget tett a fiatalokért is. Színdarabokat, népszínműveket rendezett, felelevenítették a régi szép népszokásokat, hagyományokat, mint pl. a villőzés, Mikulás-járás, lucázás… Megírta a falu történetét. Mindemellett hetente harminchat hittanórát tanított, kilenc falu gyermekeit oktatta, nevelte.
Vágán, ebben a Vág folyóval ölelt mátyusföldi községben 33 éven át keresztelt, esketett, temetett, szentmiséket celebrált. Különös figyelemmel, nagy odaadással törődött az Isten házával. Építgette, szépítgette, hatalmas energiát fordított rá, nem sajnálva a drága időt sem. A falu egyházi hagyományainak a felújítása, gyűjtése, ápolása is a szívügye volt; rendkívül szerette Vágát. Tetteivel hirdette, hogy az ősök hagyományainak az őrzése, ápolása, továbbadása, mind-mind példával szolgál az utókor számára.
Hű volt Istenhez, Jézushoz, hitéhez, az egyházhoz és a magyarsághoz. Jó pásztora volt nyájának.

„Bárhol voltam, mindenütt nagyon jó emberekkel találkoztam. Hívő, vallásos, templomba járó emberekkel. A híveimmel mindig mindenütt jóban voltam.” (Danczi Lajos)

Kürt Község Önkormányzata a község statútumának 35 számú paragrafusa értelmében, valamint a 7/990611 határozat alapján KÜRT KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA címet adományozza főtisztelendő DANCZI LAJOS vágai plébános úrnak, községünk jó hírnevének öregbítéséért, a szlovákiai magyar népi és egyházi kultúra területén végzett széles körű gyűjtőmunkájáért, kitartó, áldásos papi tevékenységéért.
Kürt, 1999. június 27.

A legendás nótakirály alakját megformáló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legnagyobb sikerű darabja volt. Főszereplője Juhász Gyula és Ilona voltak.

A legendás nótakirály alakját megformáló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legnagyobb sikerű darabja volt. Főszereplője Juhász Gyula és Ilona voltak.

A legendás nótakirály alakját megformáló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legnagyobb sikerű darabja volt. Főszereplője Juhász Gyula és Ilona voltak.

A legendás nótakirály életéről szóló mű a kőhidgyarmati Csemadok egyik legsikeresebb darabja volt. Főszereplők: Juhász Gyula és Ilona.

Dávid Teréz és Dénes György író-olvasó találkozója.

Vága, 1989. március 31.
Író-olvasó találkozó a helyi kultúrházban a Csemadok rendezésében.
Balról jobbra: Zsigó István, az erdélyi születésű Dávid Teréz (Író, drámaíró, dramaturg) és Kubica Ödön (Csemadok-elnök).

Rendezte: Soós Kálmánné Inci tanító néni. Szereplők Lovas Margit, Mikulics Edit, Papp Piroska, Tóth Zsuzsa, Taksonyi Anna, Bedecs Erzsébet, Kontár László, Bedecs Jenő és Virág Vilmos voltak. Ezzel a darabbal országos méretben az első díjat érte el a csoport. Látványos jelenet volt, amikor az aranykoszorút Lovas Margit nyakába akasztották. A Magyar Területi Színház (MATESZ) megbízottja Lovas Margitnak helyet kínált Komáromba.

Rendezte: Soós Kálmánné Inci tanító néni. Szereplők Lovas Margit, Mikulics Edit, Papp Piroska, Tóth Zsuzsa, Taksonyi Anna, Bedecs Erzsébet, Kontár László, Bedecs Jenő és Virág Vilmos voltak. Ezzel a darabbal országos méretben az első díjat érte el a csoport. Látványos jelenet volt, amikor az aranykoszorút Lovas Margit nyakába akasztották. A Magyar Területi Színház (MATESZ) megbízottja Lovas Margitnak helyet kínált Komáromba.