Régi fotók a Felvidéken

Horn Hermann kiadásában.

Lux Gyula tulajdona.

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el.
Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó.
Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő. A Waga elnevezés a Waga személynévből keletkezhetett, azonban szerepet játszhatott eredetében a Vág folyónév is, hiszen a falu a Vág partján fekszik.

A helyi elbeszélés szerint a község első lakói halászok voltak. A mai temetőtől a templom felé vezető út mentén álltak a legrégebbi házak, amelyek közül még emlékeznek az ún. halászházra. Századunk első felére azonban a halfogásnak, de mellette a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás más formáinak is, csak másodlagos, kiegészítő szerepe lett. A halfogásra Vágon az emelőhálót, ,,ömécsőt” használtak. A folyó partmenti gödreibe az áradások után hirtelen beáramló vízzel bejutó halakra tapogatóval (feneketlen vesszőkosár) halásztak. Halászattal az egész éven át elsősorban a révész foglalkozott, és a falubelieket ellátta hallal.

Vágai népszámlálási adatok:
Vága, 1910.
Ország: Magyarország – Megye: Pozsony vármegye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 036 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 030 (100%), szlovák 5, egyéb 1 fő.
Vága, 1941.
Ország: Magyarország – Megye: Nyitra és Pozsony megye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2080 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 052 (99%), szlovák 25 (1%), egyéb 3 fő.
Vága, 1991.
Ország: Csehszlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 012 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 621 (81%), szlovák 383 (19%), egyéb 8 fő.
Vága, 2001.
Ország: Szlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 021 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 558 (77%), szlovák 444 (22%), egyéb 18 fő.
Vága, 2021.
Ország: Szlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 097 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 114 (53,12%), szlovák 848 (40,44%), egyéb 135 fő.

A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá.
Az új iskola homlokzata keleti fekvésű volt, alapzata és falai égetett téglából, tetőzete égetett cserépből készült. Az 1. és 2. osztály tantermeit a kántortanítói lakással a földszintre tervezték, a 3.-4., valamint az 5.-6. osztályok tantermeit a két tanítói lakással az emeletre.
Az 1890. évi népszámlálás idején Vágán a 6-14 éves korú tanköteles gyermekek száma 507 volt (243 fiú és 264 leány).
Az óvodás korú (3-5 éves) gyermekek száma összesen 187.

A mátyusföldi Diószegen 1924-ben jött létre az első szlovák iskola. Tallóson 1925-ben, Vízkeleten, Nemeskosúton, Felsőszeliben és Taksonyban 1928-ban, Galántán 1931-ben, s Vágán 1932. esztendőben.
A 2023. esztendő júniusában végleg bezárta kapuit (Kubica Adrián polgármester idején) a szlovák és a magyar iskola is, nem szól már többé a tanítási órára hívó csengő sem…

Vága község a Kisalföld északi határán, a Vág folyó jobb partján terül el.
A Zobori apátság birtokainak a XII. század elejéről származó, rekonstruált rajzán a Vág folyót Wag-ként írták, Vága települést Vaga-ként, Nemeskajalt Quayol-ként, Sopornyát pedig Supurni-ként írták az 1113-ból származó oklevélen.

Az első vágai tanító, akiről tudomásunk van, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is.
A 19. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek:
Laki Pál 1800-tól,
Horváth József 1832-től,
Takács József 1840-től,
Győry István 1844-től – 1895-ig.