Régi fotók a Felvidéken

Vága, talán az 1968. esztendőben
Kertalján halad át a Jézus Szíve-körmenet, letérve a temető felé. Azóta eltűntek a főút melletti diófák, meg az embertömeg is…

Vága, 1960-as években
Vágán, az egyházi év sorrendjében a következő körmeneteket tartották:
1. virágvasárnapi körmenet
2. feltámadási körmenet
3. búzaszentelő körmenet Szent Márk napján
4. Flórián-napi körmenet
5. keresztjáró napok
6. Szentháromság vasárnapi körmenet
7. Úrnapi körmenet
8. Jézus Szíve vasárnapi körmenet
9. körmenet Mindenszentek napján
Lakatos Imre 1958-tól 1965-ig volt Vága község plébánosa.

Vága, 1940-es években
Az Úrnapja katolikus főünnep az eukarisztika tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. A húsvéti időt lezáró pünkösd vasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. Vágán is általános szokás a körmenet és a sok virágdísz. A körmeneten négy stáció van: négy virágokkal díszített oltárt állítanak, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. A stációknál evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Az elsőáldozó kislányok, fehér ruhában a körmeneten rózsaszirmot hintenek az Oltáriszentség elé. Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapásokat elűző erő tulajdonított.

Vága, a XX. század első felében
A XX. század első felében még kilenc egyházi körmenetet tartottak a község hívői. A XXI. század elejére már elmaradt a Búzaszentelő körmenet (április 25.), a Keresztjáró napok (áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda), a Szentháromság vasárnapi körmenet, és a Mindenszentek napján (november 1.) tartandó körmenet.
A többi körmenethez, az egyházi év sorrendjében a hívők még erősen ragaszkodnak.

Vága, 1960-as évek végén
Kertalján halad az egyházi körmenet, főútról letérve a temető felé tartanak.
Pontosan melyik évben is készülhetett a fotó?
Magam se tudom, mert a fotón látható ismerős erbereknek a lelkük már rég fenn van az Istennél…

Egyházi méltóságok, ha találkoznak…
Balról jobbra: Végh László (Nemeskajal), Danczi Lajos (Vága), Heriban László (Galánta), Harsányi Gyula (Szenc), Ján Sokol (Szered).

Emlékezetes esemény volt a felsőszeli evangélikus gyülekezetben az egyházmegyei gyűlés (konvent), melyre 1969. július 5-én került sor. Francisci lelkész kérésére a hívek összefogtak és adományaikkal, ill. munkájukkal biztosították a nagy esemény megvalósítását. A képen a magyar és szlovák hívek pózolnak a kultúrház udvarán, kezükben egy-egy nagy tál süteménnyel. Az asszonyok már egy héttel előtte elkezdték sütni a száraz finomságokat, hogy jusson mindenkinek. Akik ott voltak, mesélték, hogy még a fiatalok is be lettek fogva, ők segítettek feltálalni a frissítőt és az édességeket. A templomban nemcsak a helyi gyülekezet tagjai vettek részt a gyűlésen, hanem az egész egyházmegyéből jöttek papok és küldöttségek. A karzat is tele volt emberekkel. A templomkert és a járda is zsúfolva volt. Ezen esemény hatására a hitélet megerősödött a gyülekezetben. Jobbról Novotný Michal, Kontár Eszter, Szabados Ilona, Záhradníková Alžbeta, Szőcs Lenke, Goldbergerová Anna, ?, Hajnová, Tánczos Etel, Bábi

Az egyetemes magyar kultúra országhatárokon átnyúló kapcsolódása szellemében, a felvidéki és a Szlovéniában élő magyarság immár évtizedes közvetlen kapcsolatait ápolva és elmélyítve, továbbá a muravidéki és a csallóközi magyarság széleskörű szakmai együttműködése céljából, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (a továbbiakban: MNMI) és a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (a továbbiakban: Csemadok) a 2001. évi együttműködésüket a művelődés terén az alábbiakban határozzák meg …
A képen balról: Huszár László, Domsitz Károly, Zver Ilona látható.

A Csemadok barti alapszervezete 1970-ben, Kónya József 1957-ben írott színművének „Éles Marika menyasszonyi fátyla” előadásával aratott nagy sikert itthon és a környező településeken.