Régi fotók a Felvidéken

Seres Pál és Pál Dénes tanítók hulladékvasat gyűjtenek az iskolásokkal 1974-ben Nagybalogon.

Nemesradnóton rendszeresen megemlékeznek Pósa Lajos költő, szerkesztő (1850-1914) születésének az évfordulójáról. Az 1990-ben szervezett megemlékezésen fellépett többek közt a rimaszombati Sorsvirág kisegyüttes, és az alkalmi helyi református vegyeskar is énekelt.

Nemesradnóton rendszeresen megemlékeznek Pósa Lajos költő, szerkesztő (1850-1914) születésének az évfordulójáról. Az 1990-ben szervezett megemlékezésen fellépett többek közt a rimaszombati Sorsvirág kisegyüttes, és az alkalmi helyi református vegyeskar is énekelt.

A kép az 1960-as években készült, képen egy részlet látható felvonulásból, pontosabban a bíró és bíróné, valamint a kisbíró.

A képen a szánkóban Bogyó sz. Balázs Éva látható 1949-ben Nagybalogon édesanyjával és a varrni tanuló lányokkal.

Ógyalla és testvérvárosa Pápa nyugdíjasai 2018-ban együtt töltötték a majálist Pápán. Az ünnepet megelőzően májussal és tavasszal kapcsolatos gyönyörű idézeteket gyűjtöttek és ezeket filctollal színes selyemszalagokra írták. A helyszínen mindenki kapott egy szalagot, felolvasta a rajta lévő idézetet, majd rákötötte a májusfára.

Nagybalog, iskolai tánccsoport, 1961, régi iskola udvara. A csoport vezetője Tamás Ilona tanító néni volt.

Nemesradnóti gyermekeket láthatunk a képen. Pósa Elemér ragályi és Pósa Erzsébet Rozália gyermekeit: Pósa Jolánt (1925-2007) és Pósa Elemért (1930-2016).

A 2016-ban Ógyallán megrendezett Hagyományok Napján az érdeklődők megismerkedhettek régi fűszerekkel, növényekkel, népviselettel, jellegzetes magyar viselettel, megkóstolhattak régi recept alapján készült ételeket, és lehetőség volt kipróbálni az íjat, kardot és a dudát is. A képen Kocsis Tibor.

Ógyallán a Hagyományok Napján 2016-ban a Szelindek együttes volt a vendég. A Magyarországról érkező zenekar balkán zenét, középkori zenét, világzenét, kelta és törzsi zenét játszik olyan elfeledett hangszereken, melyeknek a megtanulása nagyon nehézkes. A szerencsés közönség így hallhatta őket tamburán, buzukin, törzsi dobon, nyenyerén (tekerőlanton), töröksípon, darbukán, hegedűn és dudán is játszani. Amellett még énekeltek és közös táncot is tanítottak az érdeklődőknek.