Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
A leventecsapat budapesti kiránduláson.
Zászlóbontás Nemesradnóton 1939-ben(Balogvölgy)
Részletek
A képen azt a pillanatot láthatjuk, amikor az országzászlótartón ott lobog mindkét magyar zászló, jelezvén Nemesradnót visszatérését az anyaországhoz. A zászlók történetét az alábbi forrásokból ismerhetjük meg:
Magyar Élet, 1939. május 21., Magyar Jövő, 1939. július 4., Magyar Jövő 1939. július 14., Magyar Élet, 1940. május 15.