Régi fotók a Felvidéken

Felsőszeliben általában hét kocsma működött, ezek közül az egyik közkedvelt a Kertalján volt, az ún. Szabó-kocsma. Nevét az üzemeltetőjéről kapta. Noha ezen a képen már államosították. A fehér ingben Lachata György kocsmáros, mögötte Szőcs Lajos balról, jobbról Kocsis Lőrinc, balra lent Bartos Lajos, jobbra Molnár Lajos.

1935-ben a tűzoltótestület motoros fecskendőt szerzett be, melynek ünnepélyes avatása az egyház képviselői jelenlétében zajlott. A képen ifj. Endreffy János tiszteletes és a pulpitus előtt két kislány szavalt, a jobb oldali Bedecs Lenke.

Az 1935/36-os V. évfolyam látható a képen, középen a tanítónő, Vaskó Lenke, aki tíz évet tanított Felsőszeliben. Tanítványai szerették és tisztelték. A „mezítlábasok”, ahogy Kodály is nevezte régi pajtásait, itt is láthatóak.

1984-ben azok a volt diákok szerveztek évfolyamtalálkozót a felsőszeli művelődési házban, akik 50 éve jártak az elemibe. Meghívták Hasák Lajos tanító bácsit és Sassné Vaskó Lenkét, aki egykor a szeliek közkedvelt tanító nénije volt. A megemlékezésre a kitelepítettek közül is többen hazajöttek. Az ünnepi beszédek után a Csemadok énekkara köszöntötte műsorával a hazalátogatókat. A csoportkép kedves emlék marad.

Az I. bécsi döntés hatására Szlovákia magyarlakta részeit Magyarországhoz csatolták. A katonai átadás 1938. november 10-én történt, A magyar csapatok Tallós felől érkeztek. A lakosok zászlókkal díszítették fel a házaikat, a tűzoltóság is díszegyenruhában várta a katonákat. Mellettük a falu vezetősége is megjelent. A lakosok örömmámorban virágokkal fogadták a magyarokat.

A kitelepítés után az egyik kertaljai gazda házába került a fotózással foglalkozó Ján Krnáč, aki hamarosan a porta elejére kitett cégérrel hirdette tevékenységét.
A kora tavaszi vasárnap délután az éppen arra sétáló három jóbarátot kapta lencsevégre. Balról Szabó Aladár, Szabó József és Szőcs Lajos. A fotóst nem zavarta a kacsák békés totyogása.

A vasárnapi iskola előtt a felsőszeli evangélikus gyermekek golyózással múlatták az időt.

Forró Etel, valahol az új otthonában…
A vágai Forró család (ifj. Forró Rudolf, Forró Margit (született: Sandula), Forró Etelka, Forró Rudolf) az 1930-as években vándorolt ki az USA-ba. Egy ideig New Yorkban éltek, majd az 1940-es években már az Amerikai Egyesült Államok egy másik nagyvárosában, Clevelandben laktak, az Ohio államban.

Vága, 1980. évben
Hátsó sor, balról jobbra: Karácsony Veronika, Knézel Adrianna, Mikula Adrianna, Józsa Mónika, Szabó Tánya, Forró Rita, Szabó Erika, Szabó Gabriella, Józsa Erika, Takács Erika (tanítónő).
Középső sor, balról jobbra: Forró Zoltán, Gyeváth Tibor, Hlavaty Róbert, Gál Zoltán, Józsa László, Kamenár Attila, Karácsony László, Lakatos Sándor, Kudri Milán.
Első sor, balról jobbra: Károly Attila és Karácsony Tibor.
Takács Erika 1976-tól 1982-ig tanított Vágán, a magyar iskolában.

Vága, 1977. május 9.
A vágai nagycsapat, a hétfői napon az akkori híres (ötszörös csehszlovák bajnok) Spartak TAZ Trnava csapatát fogadta, amely csapatnak Karol Dobiaš volt a csapatkapitánya s a csapatban olyan nagy játokosok fociztak mint Adamec, Zelenský vagy a kapus, Geryk.
A mérkőzést 1000 néző előtt játszották, s a végeredmény 0:2 lett.