A vágai nép
Részletek
Vága, 1940-es évek első felében
Hátsó sor. balról jobbra: 1. Józsa István, 2. Zelinka János, 3. Forró Rozália, 4. Zsigó Ferenc, 5. Majerník Jolán, 6. Kubica Zsigmond vagy Nagy István?, 7. Forró Erzsébet, 8. ?, 9. Forró Ilona, 10. ?.
Középső sor, balról jobbra: 1. Farkas István, 2. Bogács László, 3. Kamenár Dániel, 4. ?, 5. Józsa Ferenc, 6. Zsigó Teréz, 7. ?, 8. Klebercné Júlia, 9. Rózsa Lajos, 10. ?, 11. Gyeváth László?.
Első sor, balról jobbra: 1. Forró István, 2. Kamenár János, 3. Király Mária, 4. Kneif József, 5. Kneif Piroska, 6. Kneif Tibor, 7. Hlavaty János.
Névelőfordulások:
1259 Waga, 1553 Vaaga, 1773 Vagha, Waghavcze, 1786 Wágha, Wagowce, 1808 Vagha, Vaga, Wagowce, 1863 Vágha, 1873 Vága, 1920 Vágovce, Vágovec, 1927 Váhovce, Vága, 1938 Vága, 1945 Váhovce, Vága, 1948 Váhovce, 1994 Vága
A Vágai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola II. osztálya az 1989/1990-es tanévből
Részletek
Vága, 1990. esztendőben
Állnak balról jobbra: Jalsovszky Andrea, Zsuzskovics Martina, Takács Tímea, Takács Adrianna, Maskovics Anett, Kiácz Mónika, Horesnyi Beáta, Farkas Andrea, Zilizi Melinda, Vadkerti Katalin, Somogyiné Kender Ilona (tanítónő).
Guggolnak balról jobbra: Forgács Péter, Forró Tibor, Gyurics László, Forró Tamás, Bagi Zsolt, Józsa Péter.
Somogyiné Kender Ilona 1960-tól 1999-ig évig tanított Vágán, a magyar iskolában.
Hősi emlékmű és az Országzászló felavatásának a napján
Részletek
A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul 1259. szeptember 1-én keletkezett Csepel-szigeten. Tehát Vága község, 1259-ben (IV. Béla király idején) már a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott.
Hivatalos XX. századi területváltozások: 1921. július 26-tól egészen 1939. március 14-ig Csehszlovákia része. 1939. március 14-én a déli 12 órától egész 1945. január 20-ig ismét Magyarország része. 1945. január 20-tól Csehszlovákiához csatolják. 1993. január 1-től viszont a független Szlovákia területéhez tartozik…
Patkoló Ernő és a zenekara
Részletek
Vága, 1970-es évek végén
Balról jobbra: Patkoló Gyula (bőgő), Patkoló Milán (hegedű), Bangó Vladimír (harmonika), Patkoló Ernő (prímás), Kudri Rudolf (klarinét), Patkoló Árpád (szakszofon).
Mikor leventék álltak őrséget
Részletek
Vága, 1939. október 1.
A fotó a Hősi emlékmű és az Országzászló felavatásán készült.
A felavatási ünnepélyén részt vett vendégek: Jaross Vilmos főispán, báró Majthényi József alispán, Dr. Szabó Károly főjegyző, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, Dr. Balogh Sándor a frontharcosok nevében.
Az I. világháborúban a községből 77-en estek el, és a II. világháborúban 43-an vesztették életüket a magyar hazáért.
A leventeszervezetek a katonai előképzés legfontosabb szervezetei voltak Magyarországon az 1920-as évek elejétől a második világháború végéig. A leventeszervezetek a 12–21 év közötti, rendszerint iskolából kimaradt fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálták. A testnevelés mellett jelentős hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre.
A Vágai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola V. osztálya az 1994/1995-ös tanévből
Részletek
Vága, 1995. esztendőben
Állnak balról jobbra: Forró Mónika, Török Ingrid, Gál Ignác (tanár), Renács Judit, Foltán lászló, Forró Péter.
Ülnek balról jobbra: Psota Anett, Mucska Erika, Lukovics Mária, Adamkó Márta, Molnár Denisza, Andriszák Anikó.
A nagymácsédi Gál Ignác 2004-től 2007-ig a magyar iskola igazgatója is volt.
Az utolsó 25 év (1995 -20202) során 94 magyar alapiskola szűnt meg a Felvidéken.
Nőkonferencián Piliscsabán
Részletek
A felsőszeli evangélikus egyház konferenciára küldte Bedecs Lenke gyülekezeti tagot, hogy képviselje a felsőszeli híveket a nőkonferencián Piliscsabán. A hátsó sorban balról a harmadik.
Téli emlék
Részletek
Felsőszeli közepét a Dudvág szeli át, s ennek az évek során kb. 100 m széles úsztatója alakult ki. Az évszakok váltakozása akkor még érezhető volt, s télen a gyerekek öröme határtalan volt. Befagyott az úsztató, lehetett korcsolyázni, csúszdákat készíteni, ahol egyik oldalról a másikra szinte átrepültek a bátor vállalkozók. Hóhiányban sem szenvedtek akkoriban, tehát a tél örömei adva voltak. Ezen a képen a gyerekek, ill. a lányok korcsolyáznak önfeledten a Dudvág jegén.
Nyári idill
Részletek
A Pozsonyban élő Bözske néném fiával, Karcsival és unokaöccsével, Danajka Lászlóval Felsőszeliben segítenek a szalma gyűjtésében. A kis pihenő az egyik szalmahalmon örökíti meg az anyukát kétéves fiacskájával és előttük hasal Laci gyerek, várva a tarisznya kinyitását. Az előtérben a gazda számára hozott víztartó, az ún. csöcsös korsó.
Bunker a háború alatt
Részletek
A civil lakosság védelme érdekében kötelezték a családokat a háború alatt a bunkerek építésére. A földbe ásott, repeszek ellen védő nyolc személyes bunker előtt a család néhány tagja.