Pioníravatás
Részletek
A 80-as évek első felében az alapiskolások pioníravatása az iskola egyik tantermében zajlott, A nyakkendő felkötését az osztályfőnök és a pionírvezető végezte, a nagylányok segítettek nekik.
Pioníreskü
Részletek
Az alapiskolások egyik hagyományos ünnepe volt a pioníravatás. 1960-ban Felsőszeliben a községi hivataltan történt az eskütétel.
Evangélikus temetés
Részletek
A temetési menet éppen a Temető utcába kanyarodik a paplak előtt.
Körpecsét a valamikori Csehszlovákiából
Részletek
Vága, 1960-as években
Vágának, amely az 1326. év óta az Esztergomi Érsekség birtoka volt, a legrégebbi ismert tipáriuma 1689-bõl származik. A köriratban szerepel az év, valamint a S. ADALBERTUS VÁGA FALU PECSÉTJE megjelölés. A pecsétkép az egyházmegye védõszentjét ábrázolja, jobb kezében három íjjal, bal kezében kettõs kereszttel. A pecsétképben Szent Adalbert püspöki sapkája belenyúlik a köriratba, vagyis annak szövege nem alkot teljes kört.
Vága a XIX. században, 1840-ben újabb pecsétnyomót készíttetett, ebben a köriratban a „falu” szót a „helység” szó váltotta fel.
Kneif József és a tűzoltói
Részletek
a
Ünnep
Részletek
a
Első szentáldozók
Részletek
Vága, 1970-es évek közepén
Hátsó sor, balról jobbra: Zsigó László, Vígh Zoltán, Forró Attila, Jalsovszky Zoltán, Forró István, Vágai Milan.
Előttük állnak, balról jobbra: Somogyi Márta, Sedláček Iveta, Sztoklasz Jarmila, Knézel Magdolna, Mikula Ivett, Forró Erika.
Ülnek balról jobbra: Lukács Attila, Czakó Zoltán, Józsa Péter, Danczi Lajos (plébános), Ladovics József, Bakó György, Józsa András.
Első sor, balról jobbra: Lulovics Ivett, Búčik Erika, Takács Márta, Hanusz Éva, Kubica Szilvia, Farkas Adrianna.
A kürti születésű Danczi Lajos 1969. év április 24-től (Szent György napjától) egészen 33 éven át volt a mátyusföldi Vága község lelkipásztora.
A nagy család
Részletek
Vága, az 1960-as évek közepén
A bajszos férfit Forró Lajosnak hívták. A bal keze felől, mögötte áll a lánya, Bugyinszky Rozália (született Forró) meg a férje, Bugyinszky Ferenc.
Első sorban lévő gyerekek: Bugyinszky János (balról) és Bugyinszky László (jobbról).
A többiek pedig a magyarországi Miskolcról jöttek rokonlátogatásra Vágára, s akiknek a felmenőjük volt a mátyusföldi községből.
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945/6. számú rendeletével bezárják a magyar iskolákat, majd Budapesten 1946. február 27-én aláírják a magyar-szlovák lakosság csere-egyezményt. Az etnikai tisztogatás jellegű telepítések (lakosság csere) legfőbb célja a dél-felvidéki magyar tömb megbontása volt.
Vágáról Bugyinszky János öttagú családját is Magyarországra telepítik.
Pozsonyi kiránduláson
Részletek
Pozsony, 1970-es évek első felében
A Vágai Kilencéves Alapiskola három osztálya, egy nyári iskolai kiránduláson. A fotó a pozsonyi vár parkjában készült, háttérben a Szent Márton-dóm 85 méter magas tornyának a tetején van a Szent Korona másolata.
A pozsonyi dóm volt az 1563 és 1830 között a magyar uralkodók koronázási temploma.
A Szent Márton-székesegyház padlásáról került elő a 12. század derekán keletkezett Pray-kódex, amely egyebek közt a legrégibb összefüggő magyar szövegemléket, a Halotti beszédet is magában foglalja.
Nagycsapat
Részletek
Vága, 1960-as évek első felében
Állnak balról jobbra: Kamenár Ferenc (clubelnök), Recht Miklós (kapus), Zsigó József (hátvéd), Forró László (edző), Gyeváth Ferenc (hátvéd), Zsigó János (hátvéd), Czakó Gábor (csatár), Farkas Gyula (kapus).
Guggolnak balról jobbra: Knézel Ernő (csapatkapitány, csatár), Forró György, Zsigó Tibor (csatár), Mahely Péter (csatár), Lulovics Zoltán (középpályás), Hulák Ernő (csatár).
Azokban az években, a fotón látható három (Forró György, Czakó Gábor és Mahely Péter), szőke hajú vágai csatároktól rettegtek az ellenfél kapusai.