Vága község körpecsétje
Részletek
Vága, 1944. július. 25.
Hivatalos területváltozások:
Vága község a kezdetektől fogva Magyarország (Magyar Királyság) része.
1921. július 26-tól, a trianoni békediktátum után már Csehszlovákia része.
1939. március 14-én ismét Magyarországhoz kerül, egészen 1945. január 20-ig tart a magyar világ.
1945. január 20. után a községben lakók Csehszlovákiában ébrednek, s egészen 1993-ig Váhovce a hivatalos megnevezés.
1993. január 1-én a szilveszteri kijózanodás után már a lakosok Szlovákiában találják magukat (továbbra is Váhovce a hivatalos megnevezés), de ezentúl már csak szlovák uralom alatt éldegél a lakossága…
Vága község körpecsétje 1923-ból
Részletek
Vága, 1923. június 22.
Ami a kétnyelvűség használatát illeti, furcsa világ volt már akkoriban is. A körpecséten a község neve szlovákul Vága-ként, a Pozsony vármegye Bratislava vármegyeként szerepel. Az új ország vezetői az országrablás után magyartalanításba kezdtek. Pedig a történelemből tudjuk: Pannonhalmi Apátság 1002-ben írott alapítólevelének záradékában Szent István a pozsonyi vám harmadát az apátságnak adományozta. Ezen alapítólevél már Poson néven említi. Az adományt 1137-ben II. Béla erősítette meg. 1138-ban castrum Posonium néven említik.
Vága község pecsétje 1910-ből
Részletek
Vága legrégebbi ismert tipiáriuma 1689-ből származik. Körirata: S. ADALBERTUS VÁGA FALU PECSÉTJE 1689.
Az 1326. május 27-31. táján íródott oklevélben, amely Vágára vonatkozik ez áll: Az Esztergomi Káptalan Theophil prépost személyében bizonyítja, hogy Gergely comes, Gyarmati Gergely fia, a Pozsony megyében található Vága falut minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága fejében Boleszló esztergomi érseknek adja.
Vága Nagyközség pecsétje
Részletek
A vágai családnevek 1982 márciusában (Községi Hivatal nyilvántartása alapján), gyakorisági sorrendben: Forró, Zsigó, Szabó, Kamenár, Takács, Bakó, Józsa, Adamkó, Jalsovszky, Kozmér, Gyeváth, Horváth, Karácsony, Kiss, Czakó, Eliás, Kubica, Lukács, Majerník, Renács, Puskás, Farkas…
Vága, 1912. augusztus 5.
Részletek
Vága község
Pozsony vármegye
Magyarország
Vágai győzelem
Részletek
Vága – Bős 3:1 (2:1)
Nézők: 750
Hazai góllövők: Puskás György és Forró Róbert 2X
A hazai csapatnál Puskás György, Horváth Jenő és Takács István játéka érdemel dicséretet, míg a vendégeknél a kapus teljesítménye
Forró Ferenc írása, a Győzelmes Út 1977. május 7-i számában
Vágai győzelem a listavezető ellen
Részletek
Vága – Vágújhely 1:0 (0:0)
Gólszerző: Forró Róbert
Győzelmes Út című hetilap, 1985. május 5-i számából
Vágai kivándorlók
Részletek
A kivándorlók számát tekintve a Galántai járás községei közül az első helyen Vága község áll. A tárgyalt időszak (1909-1914) 6 éve alatt összesen 195 vágai lakos kapott útlevelet Amerikába, s ami szintén érdekes, csaknem fele-fele arányban férfiak és nők (100 férfi, 95 nő).
Az útlevél-nyilvántartási könyvek feltüntetik: az útlevelet kérő személy nevét (a vele utazó családtag vagy rokon nevét úgyszintén), lakhelyét, az utazás célját, a tengerentúli kivándorlás esetén a kikötőváros nevét (leggyakrabban az Adriai-tengeri Fiume, az észak-német Hamburg és Bréma, valamint a holland Rotterdam és a belga Antwerpen), az útlevél számát és időtartamát (általában 1 év), s az útlevél fejében született összeget. Az útlevelet kérő személy életkora nem szerepel a nyilvántartásokban.
Vasárnapi eredmény
Részletek
Vága – Aranyosmarót 2:1 (0:1)
Nézők: 200
Gólszerzők: Belík (12. perc), Forró Róbert (84. perc), Guláš Rudolf (85. perc)
A cikkíró szerint: Navrátil Pavol és Simkó Imre voltak jók, a hazai csapatból.
Forró Ferenc, a Győzelmes Út című hetilap 1982. március 19-i számában
Vasárnapi eredmény
Részletek
Vága – Vágújhely 4:0 (1:0)
Néző: 300
Gólszerzők: Horváth Jenő, Forró Róbert, Deák Tibor és Hulák
A cikkíró, a hazai csapatból Forró Róbert, Takács József és Navrátil Pavol játékát dicsérte
Cikkíró: Forró Ferenc, a Győzelmes Út című hetilap 1981. március 13-i számában