Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1940-es évek első felében
Az Országzászlók telepítése 1925-ben indult, az elszakított országrészek valamint az anyaország egységének visszaállítását, összetartozását demonstrálták velük. 1941-ig összesen 722 Országzászlót állítottak föl a Kárpát-medencében.
Az 1939. október 1-jén felavatott vágai emlékművet Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte “ez a felavatott országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni akarja a nemzet önbizalmát, kikezdeni optimizmusát és kétségbe vonni egyetlen és örök elhivatottságát, a Kárpátok medencéjében”.

Vága, 1940-es években
A vágai Zsigó család: Zsigó Mária (született Józsa), Juliska (kisbaba), Tibor (kisfiú) Zsigó Antal, Zsigó Erzsébet.

Vága, 1950-es években
Lányok állnak, balról jobbra: Adamkó Anna (Merváné), Szabó Margit (Zsigóné), Szolgai Szilveszterné (tanító), ? Ilona (Pozsonyba ment férjhez), Zsákovics Anna, Szabó Gizella (Forróné).
Lányok guggolnak, balról jobbra: Forró Erzsébet (Adamkóné), Fördős Margit (Ivančíkné), Takács Gabriella (Szlízsné).
Az autóbusz ablakában: Forró Ferenc, Jalsovszky István, Lukács Edit (Búčikné), Kamenár Sarolta (Hulákné) …

Vága, 1935. évben
Hátsó sor, balról jobbra: Ladovics József, Zelinka István, Fördős Ernő, Práger István, Szabó Ferenc, Zsigó Tibor (1948-ban kitelepítve Magyarországra), Jalsovszky vagy Kamenár?, Kubica József.
Alattuk lányok, balról jobbra: Patkoló Ilona, Szabó Júlia, Forró Valéria, Kamenár Rozália, Puskás Erzsébet, Forró Eszter (1940-es évek elején családja kivándorolt USA-ba), Czakó Mária, Bogács Teréz, Puskás Mária, Oberman Irén, Bugyinszky Margit Gabriella (1948-ban kitelepítve Magyarországra).
Alattuk fiúk, balról jobbra: Józsa István, Éliás vagy Jalsovszky Lajos, Órás Lajos, Jalsovszky Ferenc, Kamenár Ferenc, Szabó Sándor, Majerník István, Renács Ernő (1948-ban kitelepítve Magyarországra).
Diákok ülnek, balról jobbra: Fördős Ernő, Forró István, Forró Rozália, Józsa Edit, Király Mária (tanítónő), Kamenár Júlia, Kneif Tibor (tanító), Karácsony Erzsébet, Puskás Ilona, Forró Zoltán, Kubányi Pál.
Térden állnak, balról jobbra: Török János, Magyerka Ferenc, Jalsovszky Lajos.
Földön ülnek, balról jobbra: Forró István, ? Árpád, Boledovics József, Forró István, Jalsovszky István, Kozmér József, Magyerka Ferenc, Forró Lajos, Renács Ede.
1935. évben 48 tanuló járt az első osztályba, 2013-ban már csak 8-an jártak az első osztályba, s 2020-ban már nem volt elsős a magyar iskolában.

Vága, 1962. esztendőben
Fiúk állnak, balról jobbra: Czakó László, Horváth János, Kotrba László, Vedrődi Antal, Adamkó Sándor, Takács Zoltán, Kubányi Gyula, Mahely László.
Lányok állnak, balról jobbra: Oberman Edit, Majerník Margit, Bogács Rozália, Majerník Mária, Éliás Erzsébet, Kamenár Katalin, Szabó Irén.
Első sor, balról jobbra: Dudás Erzsébet, Barczi Károly (tanár), Dudás Tibor.
Barczi Károly 1959-től 1963-ig tanított Vágán, a magyar iskolában.

Vága, 1960-as években
A valamikori Egységes Földműves Szövetkezet (Jednotné Rolnícke Družstvo) dolgozói. Volt egy időszak, mikor 315 tagja is volt a szövetkezetnek.
Balról jobbra: Silný Mihály, Jalsovszky Ernő, Takács Károly, Kamenár Gyula, Bakó István, Farkas László, Jalsovszky Ferenc, Nyári Mihály, Bakó Ernő, Mészáros Dezső, Takács István…

Vága, 1939. március 14.
Az ún. 1938. november 2-i bécsi döntés szerint Vága, ideiglenesen Csehszlovákiában maradt. A határkiigazításról állandó tárgyalás folyt. Így kerülhetett sor arra, hogy 1939. március 14-én Cseklész, Gány és Barakony ellenében, Nagycétényt és Vágát Magyarországhoz csatolták. Vágán, a cseh-szlovák hivatalnokok és katonaság, déli 12 órakor adták át a községet Tornyai Rezső honvédszázadosnak.
A községben elhelyezett pénzügyőrőrsöt Gányba, míg a csendőrállomást Alsószerdahelyre helyezték át. Az országhatár meghúzásával kialakult területcsere minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben zajlott.
Trianon óta ismét Budapesthez tartoztak, a határ menti Vága község lakói.
Az alsószerdahelyi pénzügyőrőrs március 16-i jelentése szerint a magyar bevonulás után a vágai csendőrőrsön 16 csendőrt helyeztek el, ugyanakkor a Várrét nevű dűlőn egy tüzérüteg állomásozott.

Vága, 1983. évben
Hátsó sor, balról jobbra: Samkó Mónika, Károly Csaba, Sercel József, Gál Gábor, Adamkó Marek, Czakó Benedek, Forró Jenő, Zsigó Zsolt, Mikula Róbert.
Előttük állnak, balról jobbra: Zsigó Renata, Knézel Andrea, Knézel Milos, Kotrba Norbert, Práger János, Vedrődi Péter, Farkas Marian, Cakó Lubomír, Racskó-Horváth Éva (tanítónő).
Lányok ülnek, balról jobbra: Józsa Márta, Bubenyík Ildikó, Kozmér Denisza, Gerhát Zsuzsanna, Kubica Judit, Takács Szilvia, Gyevát Denisza.
Első sor, balról jobbra: Mahely Zoltán és Oláh Zsolt.
Racskó-Horváth Éva 1959-től 1996-ig tanított Vágán, a magyar iskolában.

Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát.

Ferenczei József egyházközségi gondnok és törv. bíró.

Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát.

Hucskó Mária hadiárva atyja és hős bajtársai emlékének hódol költeményének elszavalásával.