Magyar zászló a vízkeleti iskolának
Részletek
1938. november 2-án hirdették ki a Magyarországhoz tartozandó új „Felvidéki” határt. Ekkortól Vízkelet is Magyarországhoz tartozott ismét. Ebből az alkalomból több magyar iskola adományozott valamilyen emléktárgyat a felvidéki iskoláknak. Általában zászlót, szalagot küldtek, vagy vittek ajándékba. Lehetséges az is, hogy (mai szóval élve) testvériskolának választották egymást. Vízkeletre a magyar katonai csapatok díszes, ünnepélyes bevonulása 1938. november 9-én volt.
Feliratok: Pestszenterzsébeti Vörösmarty-utcai áll. el. iskola / III. b. fiu osztálya / 1938. nov. 2. / Vízkelet iskolájának
Színjátszás Vízkeleten
Részletek
A kép hátoldalán a következő felirat van: „Az 1930. június hó 8-án előadott színdarab szereplőiről.”
Középen ülő két tanár: Rózsár Dániel és Martonné Uhlárik Margit.
Színjátszás Vízkeleten
Részletek
A képen a középen ülő tanítók: Rózsár Ilona, (talán Sidó Rozália), Rózsár Dániel igazgató és Erdélyi Katalin (aki 1936-tól Rózsár Dánielné).
Színjátszás Vízkeleten
Részletek
A képen a középen ülő tanítók: Rózsár Ilona, Rózsár Dániel igazgató és Martonné Uhlárik Margit tanítónő.
Üdvözlet Vízkeletről
Részletek
Római katholikus templom.
Vízkeleti cigányzenészek
Részletek
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)