Régi fotók a Felvidéken

A felvételen egy pogrányi bérmálás mozzanatát látjuk, amikor Nécsey Ede nyitrai püspököt fogadja a helyi plébános, feltehetőleg Sztrucska Gyula.

Családi kép a nagybalogi katolikus temetőben. A képen látható: özv. Hotyák Istvánné Fodor Erzsébet a nagybalogi katolikus temetőben, továbbá Horovicz Zoltán, Vighné Jász Anikó, Seresné Poznán Évike, Hrinkoné Delics Éva es Varga Editke.

Vága, 1963. esztendőben
Bakó József és az első szentáldozó fia, ifj. Bakó József.

Elsőáldozás Szalkán 1963-ban. A kép a római katolikus templom bejárata előtt készült.

Vága, 1963. esztendő végén
Forró Ibolya (született: Knézel) és Forró Ferenc gyermekei: az 1963-as születésű Zolika meg az Évike.

Kilencéves Alapiskola Csicsó – IX. B. – IX. A. – 1963-1972 – Találkozunk 1977

A palántákat magról földdel vagy hamuval keverve melegágyba vetették, mert nagyon apró magról volt szó. Csírázás, kihajtás után állandó gondozást igényelt. Öntözni, szellőztetni, ritkítani kellett. 1-2 hónap alatt nőttek meg, április végén, május elején jött a kiültetés, ami porhanyósra eldolgozott földet igényelt. Sorhúzóval húzták meg a sorokat, ültetőfával, vagy kapával ültették a palántákat, melynek már a helyét, majd az elültetett palántát is locsolni kellett.  Míg vágható lett, háromszor-négyszer kapálták. Ha virágbimbók jelentek meg rajta, azokat le kellett csípni, ezt hívták bugázásnak. Jó egy hét múlva jöhetett az oldalhajtások törése, a kocsozás, amire azért volt szükség, hogy a többi levél nagyobb, egészségesebb legyen, és gyorsabban érjen be.
A leveleket éréskor egyenként törték le, nem egyszerre, hanem alulról felfele mindig csak az éretteket. Ezután a leveleket a szárítóba vitték, meghervasztották, füllesztették, majd egy nagy tű segítségével a levél vastag erén keresztülszúrva felfűzték.  Az ilyen felfűzött dohányzsinórt pórénak hívták. Ezeket aztán napon vagy szellős helyen, pajtákban szárították. Amikor kiszáradtak, csomózták, méret, szín szerint válogatták, szépen kisimították majd kötözték őket. 

A darabot betanította Fehér József tanító. (az álló sorban balról az első).
A képet Mikulics Aladárnétól kaptuk. Baltafyt Mikulics Aladár alakította (jobbról a harmadik az ülők között). Leányát Kertész Katica (jobbról a második Baltafy mellett), aki elmondta a darabnak nagy sikere volt, de a ruhák kölcsönzése sokba került azért nem tudták előadni olyan sokszor mint pl. A néma leventét 27-szer.
A képen levők közül többen vannak még az élők soraibban szerencsére, akik elmesélték, milyen szeretettel jártak a Csemadokba. Azokban az években ,összetartó ereje volt a falusi színjátszásnak. Máig emlegetik, hogy a jelenet végén a csóknál a bajusz, talán technikai okok miatt, a primadonna orra alá került a nézőközönség legnagyobb örömére.

1963/ 64-es iskolai tanév. A magyar iskola diákjai, 4 évfolyamban 35 gyerek.