Régi fotók a Felvidéken

ága, 1968. május 11.
Bakó Erzsébet (született: Józsa) és Bakó István.
A hosszan tartó házasságuk alatt négy gyermekük született: Tibor, Norbert, István, Adrianna.

Vága, 1950-es évek végén
Az 1927-es születésű Szabó László (tanár) és az 1928-as születésű testvére, Szabó Pál (kőműves). Ismert vágai ragadványnevük: Sándorka Laci és Sándorka Pali. Az apjuk volt Sándor.

Vága, 1960. május 14.
Állnak balról jobbra: Karácsony László, Karácsony Vilmos, Recht Miklós, Zsigó Béla.
Ülnek balról jobbra: Knézel Ernő (vőfély), Kamenár György (vőlegény), Kamenár Róbert (vőfély).

Vága, 1960-as években
Az Egységes Földműves Szövetkezet munkásai a vágai határban.
Állnak balról jobbra: Józsa Ferenc?, Takács Károly, Mészáros Dezső, Bakó Ernő.
Ülnek balról jobbra: Silný Michal, Nyári Mihály, Bakó István, Kamenár Gyula, Takács Ernő.

Vága, 1970-es évek végén
Amatőr színjátszók a községi kultúrház színpadán: Hornyák Jana (balról), Kamenár István, Szabó Éva, Kubica Ödön.

,,És kik irányították a munkát? Ismét csak két tanító: Kertész Edit és Szolgai Szilveszter.
Az 1955-ben Vágára költözött Kertész Edit, szlovák tanító létére a Csemadokban folytatta azt a munkát, melyet már 19 éves korában elkezdett a járás más falvaiban. Természetesnek vette, hogy dolgoznia kell az iskolán kívül is. Így sikerült megismernie az új környezetet, így kerülhetett közelebb azoknak a szüleihez, akiket az iskolában tanított.
Vele egy időben Szolgai Szilveszter a sportszervezetben vállalt különböző feladatokat. Nem tekintette összeférhetetlennek a sport és a kultúra egyidejű művelését, rendezni kezdett.”
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok) című könyvéből

Vága, 1963. szeptember 7.
Szlízs Gabriella (született: Takács) és Szlízs Ernő az esküvőjük napján. A lakodalom a menyasszonyi ház (Kertalja) udvarán volt, ahogy a régi időkben volt szokás.
A két vőfély: Bugyinszky László és Renács Ferenc voltak.

Vága, 1987. évben
Csincsai nagyszülők az unokákkal.
Balról jobbra: Horváth Antal, Horváth Ilona (született: Forró), Lulovics Tímea (Sanduláné), Horváth Adrián, Hrabovský Terézia (született: Kamenár).

Vága, 1980-es évek második felében
A választási bizottság tagjai, a községi kultúrház előcsarnokában.
Balról jobbra: Forró Terézia (született: Takács), Szalay Nándor (1998-2014 között polgármester), Dudás Margit (Farkasné), Jalsovszky Piroska (született: Forró), Kamenár László (1990-1998 között polgármester), Recht Miklós.

Vága, 1970-es évek közepén
Aratók, valahol a vágai határban: Mészáros Dezső (balról), Jalsovszky Ferenc, Kamenár Gyula, Silný Michal.
Háttérben: Mészáros Tibor (balról) és Jalsovszky Zoltán.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket. A 20. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján