Nagymegyeri Szent Elzeár iskola
Részletek
Jelentős esemény volt Nagymegyer életében az un. Zárda iskola felépítése. Az építtető a csicsói grófnő, Köröspataky Kálnoky Adél volt. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő szerzetes rendre bízta. A leányiskola, a Szent Elzeár Iskola nevet vette fel. A tanítás három tanteremben, összevont osztályokban folyt. A leányiskola növendékeinek aktivitása rövid időn belül megnyilvánult a településen. Az 1. világháború után a Szent Elzár római katolikus leányiskolát, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vezették 1944-ig. A 2. világháború után az 1950/51-es tanévben újitották fel az épületben a tanitást. A helyi magyar tannyelvű iskola kihelyezett osztályai jártak ide az ezredfordulóig.
Nagymegyeri utcakép, vasútállomás, 1930
Részletek
1930-ban ismét népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Az ekkor készült képeslapon a város egyik utcája, a mai Komáromi utca látható. A képen a mai polgármesteri hivatal épülete látható, amely abban az időben egy zsidó orvos lakóháza volt. A második képen a nagymegyeri vasútállomás épülete látható, amelyen megfigyelhető, hogy a település nevét feltüntető vasúti tábla kétnyelvű volt.
Nagymegyeri üzletek
Részletek
1918-45 között Nagymegyer lakosságának 10%-t a zsidó lakosság alkotta. Ők irányították a város kereskedelmét. A képeslapon Nagymegyeren mai főutcáján látható két zsidó üzlet 1939-ből.
Nagymegyeri városkép
Részletek
Nagymegyeren 1910-ben tartott népszámlálás alapján 3586 személy élt. A házak száma 641 volt. A városban lévő lakóházak nagy része nádfedeles volt, szorosan egymás mellett épültek. Ez látható a mellékelt képen is. Járdák nem voltak, az utak nem voltak lefedve.
Nagymegyeri vasútállomás
Részletek
A Dunaszerdahely Komárom közötti vasúti hálózat részeként jött létre 1896-ban a nagymegyeri vasútállomás. Kialakulásakor az állomás közel 2 km-re volt a lakott településtől.
Nagymegyeri zsinagóga
Részletek
Nagymegyeren a 18. század második felében telepedtek le az első zsidó családok. 1828-ban 105 zsidó lakos élt a városban. Ebben az évben épült fel a hitközség imaháza, a zsinagóga. Területe 14 x 10 m alapterületű volt, két lépcsővel a nők karzatára lehetett feljutni. A zsinagógát 1955-ben lebontották. Egykori két tartóoszlopa a kultúrház falánál lévő emlékoszlopa mellett látható.
Nagyölvedi képeslap
Részletek
Üzlet, római katholikus iskola, állami iskola, római katholikus templom, jegyzőség.
Nagyölvedi képeslap
Részletek
Községháza, református templom, katolikus templom, Hanza szövetkezet.
Nagyszombat
Részletek
„Nagyszombat a jövőben”