Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1960-as években
Amatőr színjátszók: Puczoló Lídia (Jalsovszkyné) és Forró István.
A múlt század 60-as éveiben a következő színművel ismerkedhetett meg a közönség: Radúz és Mahuliena, Fehér Anna, Baj van a szerelemmel, Szegény gazdagok, Annuska, Légy jó mindhalálig, Ha az asszonynál a gyeplő, Ingyenélők, Senkifia, Lakásszentelő, Bújócska, A tanítónő, A vén szerelmes, Dalol a nyár.

Vága, 1960-as években
Az Asszonyháború Chijósában című színdarab gyakorlása közben.
Hátsó sor, balról jobbra: Kamenár László, Forró Rozália-Mónika (Józsáné), Majerník Gyula, Majerník István, Sandula Mónika (született: Sandula), Szabó László.
Középső sor, balról jobbra: Puczoló Lídia (Jalsovszkyné), Józsa László, Zsákovics Valéria, Zsákovics István, Boledovics Irén (Józsáné), Kiácz Ernő.
Legelöl: Kertész Edit és Nagy Dénes.

Vága, 1960-as években
Hátsó sor, balról jobbra: Zsigó Irén, Jalsovszky Lajos, Forró Rozália-Mónika (Józsáné), Józsa Ferenc, Bakó István, Boledovics Irén (Józsáné).
Első sor, balról jobbra: Karácsony László, Forró Ernő, Kiácz Ernő.

Vága, 1980-as évek elején
Amatőr színjátszók a községi kultúrház színpadán: Dubnicska László (balról), Szabó László és Németh János.

Vága, 1970-es évek végén
A legendás vágai színjátszó társulat.
Állnak balról jobbra: Zsigó Zoltán, Konkoly Jana, Dudás Vilmos, Szabó Éva, Dubnicska László.
Ülnak balról jobbra: Adamkó Mária, Zsigó Zoltán, Andriszák Martin, Forró Anna, Kamenár Ivett, Zsigó Ferenc.

Vága, 1980. esztendőben
Siposs Jenő: Nagy baj az agybaj című színdarab előadása, a községi kultúrház színpadán.
Színjátszók, balról jobbra: Dudás Vilmos, Dubnicska László, Zsigó Zoltán, Adamkó Mária.

Vága, 1970-es évek második felében
A községi kultúrház színpadán, az akkori színjátszók: Szabó Mária (balról), Dubnicska László, Forró Anna, Zsigó Ferenc, Németh János, Forró Rozália, Turza Emília, Kamenár István.
,,Zsigó Ferenc 1933-ban lépett először közönség elé egy pásztorjáték szereplőjeként, majd az ötvenes évektől együtt játszott rendezőtársával, Forró Annával. A színjátszás életformájukká vált. Igazi megszállottak, elhivatott ,,amatőrök”, akik el sem tudták képzelni az életüket színjátszás nélkül.”
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés című könyvéből

Vága, 1970-es évek végén
Amatőr színjátszók a községi kultúrház színpadán: Hornyák Jana (balról), Kamenár István, Szabó Éva, Kubica Ödön.

,,És kik irányították a munkát? Ismét csak két tanító: Kertész Edit és Szolgai Szilveszter.
Az 1955-ben Vágára költözött Kertész Edit, szlovák tanító létére a Csemadokban folytatta azt a munkát, melyet már 19 éves korában elkezdett a járás más falvaiban. Természetesnek vette, hogy dolgoznia kell az iskolán kívül is. Így sikerült megismernie az új környezetet, így kerülhetett közelebb azoknak a szüleihez, akiket az iskolában tanított.
Vele egy időben Szolgai Szilveszter a sportszervezetben vállalt különböző feladatokat. Nem tekintette összeférhetetlennek a sport és a kultúra egyidejű művelését, rendezni kezdett.”
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok) című könyvéből

Vága, 1960-as években
A ma már nem létező régi kocsma (COOP Jednota üzlet működik a helyén) tánctermének a színpadán: Kamenár Ferenc, Forró Anna és a többi színjátszók.
Az 1960-as években a következő színművel ismerkedhetett meg a vágai közönség: Radúz és Mahuliena, Fehér Anna, Baj van a szerelemmel, Szegény gazdagok, Annuska, Légy jó mindhalálig, Ha az asszonynál a gyeplő, Ingyenélők, Senkifia, Lakásszentelő, Bújócska, A tanítónő, A vén szerelmes, Dalol a nyár.

Vága, 1983. esztendőben
Akik a Dunai Ferenc 1962-ben írt komédiáját, A nadrágot adták elő: Forró Anna, (balról) Kubica Anna, Andriszák Martin, Adamkó Mária, Zsigó Ferenc.
És az előttük ülő színjátszók: Zsigó Zoltán (balról), Károly Judit, Zsigó Zoltán.
A vágai amatőr színjátszásról: 1926 telén bemutatásra kerül ,,A Lourdes-i csoda” című színdarab Kneif József és Király Mária hathatós segítségével.
Utána megalakul a Kneif Tibor irányította ,,Széchenyi Magyar Kultúregyesület” (SZEMKE).
A lakosság szellemi s kulturális érdekeink megőrzése, fejlesztése céljából, és Presinszky Ferenc vezette ,,Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Szervezet” (SZKIE) is. Ez az egyesület a katolikus ifjúság szellemi-erkölcsi nevelését tartotta legfőbb küldetésének.
A két szervezet egymással versengve állított színpadra új és új darabokat.
A háború után: 1949 őszén megalakult a Csemadok. ,,A fonóban szól a nóta” című színházi előadásával újrakezdték a színjátszást.
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés