Régi fotók a Felvidéken

A ll. világháború idején Jászberényben, a Magyar motoros alakulatnál. Az adományozó, Molnár Attila nagyapja.

A ll. világháború idején Jászberényben, a Magyar motoros alakulatnál, katonatársaival. Az adományozó, Molnár Attila nagyapja.

A ll. világháború idején Jászberényben, a Magyar motoros alakulatnál. Az adományozó, Molnár Attila nagyapja.

Vága, 1984. július 8.
Balról jobbra: Forró Róbert, Sandula György és Zsiborás Gábor, az FTC kapusa. Zsiborás Gábor a Fradiban, több mint 400 mérkőzésen védett a kapuban.
Vágai Testnevelési Egyesület – Ferencvárosi Torna Club 4:5 (2:4).
VTE: Sandula György, Zsigó György, Farkas Sándor, Sas Gyula, Simkó Imre, Dančík Milan, Földeši Ján, Horváth Jenő, Butko Jozef, Forró Róbert, Kamenár Igor.
Cserejátékosok: Navrátil Pavol, Recht Róbert, Lulovics Miroslav, Gyeváth Tibor.
FTC: Zsiborás Gábor, Haáz Ferenc, Rab Tibor, Keller József, Jancsika Károly, Rubold Péter, Szabadi László, Zsivótzky Norbert, Deák Sándor, Dózsa Attila, Pogány László.
Cserejátékosok: Józsa Miklós, Kvaszta Lajos, Fischer Pál, Bánki József, Szakolczai.
Vágai góllövők: Forró Róbert (2), Dančík Milan, Simkó Imre.
Ferencvárosi góllövők: Zsivótzky Norbert, Rubold Péter, Szakolczai, Kvaszta Lajos, Fischer Pál.

Vága, 1984. július 8.
Vága – Ferencváros 4:5 (2:4)
Hazai góllövők: Forró Róbert (2), Dančík és Simkó Imre.
Vendégek góllövői: Zsivótzky Norbert, Rubold Péter, Szakolczai, Kvaszta Lajos és Fischer Pál.
Vágai focisták: Földeši Ján (elöl), Sas Gyula, Horváth Jenő, Kamenár Igor, Butko Jozef, Farkas Sándor.
Ferencváros focistái: Zsinka János (elöl), Bús Iván, Haáz Ferenc, Keller József, Zsivótzky Gyula, a sor végén pedig, Deák Sándor.

Vága, 1984. július 8.
Mikor kitudódott, hogy a híres Ferencváros focistái a közelben fognak játszani kupameccset, akkor a helyi sportvezetők eldöntötték, hogy meghívják a Fradit egy barátságos mérkőzésre; Vágáról Budapestre négytagú küldöttség (Forró Róbert, Kiácz Róbert, Földeši Ján és Zsigó Tibor) ment meccsegyeztetésre.
Azon a nyáron (1984. július 7-én), a Ferencvárosi Torna Club a TJ Spartak TAZ Trnava otthonában 1:1-re végződő Intertotó-kupa mérkőzést játszott; visszavágón, a budapesti Üllői úton, a Fradi győzött 3:1-re.
A nagyszombati meccs után, másnap (vasárnap) délután meg Vágán került sor a felejthetetlen mérkőzésre.
Vágai Testnevelési Egyesület – Ferencvárosi Torna Club 4:5 (2:4).
Forró Róbert (balról a harmadik), 30 évesen két gólt is rúgott a Fradinak.
Annyi néző se azelőtt a meccs előtt, de se azóta nem volt a vágai focipályán.

Vága, 1984. július 8.
Forró Róbert (30 évesen) két gólt rúgott azon a felejthetetlen (Vágai Testnevelési Egyesület – Ferencvárosi Torna Club 4:5) barátságos mérkőzésen a Fradinak.
Forró Róbert – becenevén Roba – 18 éves korában már a felnőtt csapat erősségei közé tartozott. Közel három évtizeden át ő volt a csapat meghatározó egyénisége, minden idők legsikeresebb góllövője. Az akkori legfelsőbb csehszlovák liga labdarúgó csapatai közül többen is megkörnyékezték (Zbrojovka Brno, Slovan Bratislava, Inter Bratislava, Spartak Trnava, Plastika Nitra), mert szívesen látták volna a gólerős csatárt a csapatukban. Igazi lokálpatrióta volt, ő igazán csak a szülőfalujában akart futballozni. Itt érezte jól magát, itt tisztelték, szerették.
Példakép volt mind szakmailag, mind emberileg.

Vága, 1974. esztendőben
A Vág-partján, balról jobbra: Krizsan Árpád, Jalsovszky József, Brestovsky Miklós.

Vága, 1962. esztendőben
Hátsó sor, balról jobbra: Boledovics István (nagyapa), Józsa János (nagyapa), ifj. Józsa János (apa), Józsa Margit (Gajarskýné).
Első sor, balról jobbra: Józsa Mária (született: Jalsovszky), Józsa Petike (újszülött), Józsa Irén (anya, született: Boledovics), Hlavaty Júlia (bábasszony).

Vága, 1939. október 1.
A fotó a Hősi emlékmű és az Országzászló felavatásán készült.
A felavatási ünnepélyén részt vett vendégek: Jaross Vilmos főispán, báró Majthényi József alispán, Dr. Szabó Károly főjegyző, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, Dr. Balogh Sándor a frontharcosok nevében.
Az I. világháborúban a községből 77-en estek el, és a II. világháborúban 43-an vesztették életüket a magyar hazáért.

A leventeszervezetek a katonai előképzés legfontosabb szervezetei voltak Magyarországon az 1920-as évek elejétől a második világháború végéig. A leventeszervezetek a 12–21 év közötti, rendszerint iskolából kimaradt fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálták. A testnevelés mellett jelentős hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre.