Egyházi méltóságok
Részletek
Egyházi méltóságok, ha találkoznak…
Balról jobbra: Végh László (Nemeskajal), Danczi Lajos (Vága), Heriban László (Galánta), Harsányi Gyula (Szenc), Ján Sokol (Szered).
Szabó Magdika
Részletek
Vága, 1967. esztendőben
Szabó Magdika, az első szentáldozó.
,,Gyermek ima
Kezeimet összeteszem, aludni megyek Istenem.
Neked hajtom le fejemet, oh édes üdvözítő Jézusom.
Szent sebeidben áldozom, és aztán nyugton alhatom.
Te édes őrangyalom, vigyázz reám mindenkoron.
De mivelhogy énvelem jót tettél,
Veszélektől megmentettél.
Amen”
Danczi Lajos: Vága egyházközség története című könyvéből
A vágai fiatalság
Részletek
Vága, 1980-as években
A fenti kocsmában, amikor még 1,70 Kčs-ba került az a bizonyos sör…
Balról jobbra: Zsigó János (Jalul), Bakó Róbert (Hobó), Nyári Mihály (Misa), Karácsony Tibor (Tiborka), Jalsovszky József (Jodi).
Háttérben: Zsigó Zsolt.
Vágaiak
Részletek
Brünn, 1961. esztendőben
Bakó István (balról), Bakó Mária (született: Tánczos), Adamkó Lajos, Szabó Mária (született: Turza), Szabó József.
A város a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik, lakossága nagyjából 400 000 fő.
Brünn (csehül: Brno) mind népességét, mind lakosságszámát tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Vágaiak
Részletek
Vága, 1983. esztendőben
Szlízséknél, egy kis zenélés közben: Hulák Péter (bőgő), Szlízs Róbert (brácsa) és Józsa András (hegedű).
Vágaiak
Részletek
Valahol egy kiránduláson, 1970-es évek elején
A Szeredi Cukorgyár munkásai: Szabó János (balról), Vedrődi Lajos, Éliás Sándor, Gyeváth László, Bakó József, Forró Antal, Bogács János, Farkas István.
Fölényes hazai győzelem
Részletek
Vága – Holics 5:0 (1:0)
Gólszerzők: Butko Jozef (2), Recht Róbert, Farkas Sándor, Dančík Milan
A vágai labdarúgó csapat a kerületi ,,északnyugati csoport”-ban a 14 csapat közül a 6. helyen áll
Győzelmes Út című hetilap, 1984. október 5-i számából
Határszéli utiigazolvány
Részletek
Amikor Vága Magyarország határfaluja volt, ilyen ,,határszéli utiigazolványt” használtak a szomszéd községbe (Első Szlovák Köztársaság területére) való belépéskor.
Vága község 1939. március 14-től 1945. január 20-ig lett Magyarország része. 1945. után Vága községet Csehszlovákiához csatolták.
Napjainkban itt húzódik a magyar-szlovák nyelvhatár.
Fölényes győzelem
Részletek
Vága – Gázlós 3:0 (2:0)
Gólszerzők: Butko Jozef (2) és Kamenár Igor (1)
A vágai labdarúgó csapat hivatalos megnevezése, abban az időben: ,,Telovýchovná Jednota Družstevník Váhovce” volt
Győzelmes Út című hetilap, 1984. szeptember 21-i számából
Vágaiak
Részletek
Vága, 1970-es években
Az Egységes Földműves Szövetkezet munkásai, valahol a vágai határban.
Balról jobbra: Czakó Ferenc, id. Mojzes Dezső (elnök), Forró Ernő, Jalsovszky Ferenc, Jalsovszky János.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket.
A XX. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján