Mikor a Ferencváros focizott Vágán
Részletek
Vága, 1984. július 8.
Balról jobbra: Forró Róbert, Sandula György és Zsiborás Gábor, az FTC kapusa. Zsiborás Gábor a Fradiban, több mint 400 mérkőzésen védett a kapuban.
Vágai Testnevelési Egyesület – Ferencvárosi Torna Club 4:5 (2:4).
VTE: Sandula György, Zsigó György, Farkas Sándor, Sas Gyula, Simkó Imre, Dančík Milan, Földeši Ján, Horváth Jenő, Butko Jozef, Forró Róbert, Kamenár Igor.
Cserejátékosok: Navrátil Pavol, Recht Róbert, Lulovics Miroslav, Gyeváth Tibor.
FTC: Zsiborás Gábor, Haáz Ferenc, Rab Tibor, Keller József, Jancsika Károly, Rubold Péter, Szabadi László, Zsivótzky Norbert, Deák Sándor, Dózsa Attila, Pogány László.
Cserejátékosok: Józsa Miklós, Kvaszta Lajos, Fischer Pál, Bánki József, Szakolczai.
Vágai góllövők: Forró Róbert (2), Dančík Milan, Simkó Imre.
Ferencvárosi góllövők: Zsivótzky Norbert, Rubold Péter, Szakolczai, Kvaszta Lajos, Fischer Pál.
Vágai Vöröskereszt tagjai
Részletek
Vöröskereszt tagjai az 1950-es évek végén.
A fotón: Forró Etela, Marafkó Rózsi, Zelinka Gizi, Forró Maris, Sandula Móni, Szabó Manci, Lukács Vera…
A Vöröskereszt feladatai közé tartozik a békeidőben bekövetkező, nagy tömegeket érintő természeti katasztrófák: földrengés, árvíz, tűzvész áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása.
Felvonulók a munka ünnepén
Részletek
Galánta, 1973. május 1.
Vágai felvonulók a Klement Gottwald képe és a Szovjetunió zászlaja alatt.
A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.
Ugye, mi jó barátok vagyunk?
Részletek
Vága, 1970-es évek közepén
Osztálytársak az iskolakertben.
Balról jobbra: Karácsony Miklós, Vedrődi Zoltán, Nagy György és Zsigó József.
Kultúrházi politikai vetélkedőn
Részletek
Vága, 1979. december 1.
Balról jobbra: Kamenár Erzsébet, Csomor Adél és Dudás Margit.
A Szovjetunió egy kommunista berendezkedésű állam volt Eurázsiában 1922 és 1991 között. A Föld történetének legnagyobb területű országa volt. Fővárosa és az ország gazdasági, közlekedési, oktatási valamint politikai központja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszországnak nevezték az elődállam, az 1917 után széthullott Orosz Birodalom után. 1945-től 1991-es felbomlásáig az Amerikai Egyesült Államokkal együtt szuperhatalom volt.
Magyar honvédek díszmenete az Országzászló előtt
Részletek
Vága, 1939. október 1.
A Hősi emlékmű és Országzászló emlékművet Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte „ez a felavatott országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni akarja a nemzet önbizalmát, kikezdeni optimizmusát és kétségbe vonni egyetlen és örök elhivatottságát, a Kárpátok medencéjében”.
A felavatási ünnepélyen részt vett vendégek: Jaross Vilmos főispán, báró Majthényi József alispán, Dr. Szabó Károly főjegyző, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő és a frontharcosok nevében, Dr. Balogh Sándor.
Duba Gyula barátaival
Részletek
A gazda két tehenével
Részletek
Aratási felvonulás Rétén
Részletek
A Csemadok bál előtt. Az Aszög tájékán.
Aratási felvonulás Rétén
Részletek
A Csemadok bál előtt. Balról a zenészek: Farkas … (Littyen), Mihalovics Árpi (Bacsi), Pém Lajos, Huszár József.