Író-olvasó találkozó
Részletek
Vága, 1979. november 18.
Író-olvasó találkozón, ahol Batta György (szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, publicista, színműíró) volt a vendég.
Balról jobbra: Kozmér Győző, Flaskár László, Batta György, Kubica Ödön, Juhász Aladár, Adamkó Mária.
A vágai fiatalság
Részletek
Vága, 1970-es évek végén
Állnak balról jobbra: Kamenár Károly, Puskás Tamás, Jalsovszky Imre, Klaszta Libor, Kamenár Imre, Gyevát Tamás, Forró Albert.
Ülnek: Polakovics Ferenc, Kamenár Róbert, Forró János, Lukács Ernő, Adamkó Bence, Jiří Kupčík, Kamenár István.
Hősi emlékmű
Részletek
Vága, 1940-es évek első feléből
Vágáról az első világháborúban 77-en vesztették életüket a magyar hazáért. A község 1919. január végén adta meg magát a cseh katonaságnak, mikor már napok óta körül volt zárva. Miután a Magyar Tanácsköztársaság egységei június 3-án visszafoglalták Érsekújvárt, a faluban másnap a Magyar Tanácsköztársaság egységeit éltették. A megszálló cseh katonaság a tüntető magyar tömeg közé lőtt, amelynek számos sebesültön kívül, több halálos áldozata is volt.
Focidrukkerek a lelátón
Részletek
Vága, 1980-as évek elején
A fotón: Kozmér Lambert, Farkas Róbert, Zsigó Róbert, Forró Zoltán, Lukács Róbert, Takács Ferenc, Józsa István, Simkó Péter, Farkas Miklós, Bakó György, Kamenár Kálmán, Farkas Gyula, Zsigó Róbert, Bakó Ernő…
Abban az időben, a másik mátyusföldi csapat, a Taksony csapatával játszottak a vágaiak igazi rangadót az osztályban.
A vágai tribünön akkoriban ezt is skandálták:
,,Ég a Taksony, mint a rongy, Füstöl mint a trágyadomb.”
Meghívó az évzáró tagsági gyűlésre
Részletek
Hivatalosan a TJ Družstevník Váhovce név alatt több évtizeden át is játszott a vágai csapat, de volt egy időszak, amikor a TJ Slovan Váhovce nevet erőszakolta rá a fociklubra az akkori politikai hatalom…
A két Józsa
Részletek
Vága, 1940-es évek első felében
Az iskola épülete előtt a két testvér: Józsa Gyula (honvéd) és Józsa István. A két testvérnek volt még egy Rozália nevezetű húga.
A Farkas család
Részletek
Vága, 1940-es évek közepén
A Farkas család: István, az 1943-as születésű Gyuszika és Teréz.
A fennmaradt írások szerint a Farkas vezetéknév már 1578-ban jegyzett volt a községben.
Ébredj Magyar! Figyelj Testvér!
Részletek
Vága, 1920-as években
Politikai röplap, hátlapon a következő szöveggel: Keresztény munkások, vigyázzatok, mert kik álmukban istentelenek táborába keverednek; istentelen vezérekre bízzák sorsuk intézését: szomorú valóságra fognak ébredni!!!
Községi választási eredmények: Vágán, 1923-ban a választók 44,77%-a és 1927-ben a választók 46,73%-a szavazott bizalmat az Országos Keresztényszocialista Pártnak…
Érsekújvárban 1936. június 21-én Egyesült Országos Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt (Egyesült Magyar Párt) néven egységpártot alakítottak.
A párt elnökei voltak:
1920-1925 Lelley Jenő
1925-1932 Szüllő Géza
1932–1936 Esterházy János
A Vágai Sport Club ifjúsági csapata az 1970-es évek végén
Részletek
Vága, 1970-es évek végén
A Vágai Sport Club (Akkor még szlovákul a Telovýchovná Jednota Družstevník Váhovce volt a hivatalos megnevezés.) ifjúsági csapata.
Állnak balról jobbra: Forró Ferenc (edző), Simkó Milán, Gyevát Róbert, Kamenár Miroslav, Forró Albert, Brestovsky József, Szabó Jaroslav (kapus), Forró Vilmos.
Ülnek balról jobbra: Kozmér Tamás, Zsigó Marian, Takács Miroslav, Bakó Róbert, Szabó György, Adamkó Péter, Bugyinszky György, Nyári Mihály.
A SZKIE vágai magyar tagozat tagjai
Részletek
Vága, 1937. március 7.
(SZKIE = Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület)
A fotón: Presinszky Ferenc, Forró Gyula, Józsa János, Forró László, Szabó János, Jalsovszky Gyula, Majerník János, Puskás Lajos, Jalsovszky Lajos…
„Egymás után alakultak a kultúrcsoportok a tűzoltószervezet mellett, az iskolában, létrejött a dalárda – ki más vezethette volna, mint Kneif József ?! És mindezek mellé a „SZEMKE” és a „SZKIE” – a Kneif Tibor irányította „Széchenyi Magyar Kultúregyesület” és a Presinszky Ferenc vezette „Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Szervezet”. A két szervezet egymással versengve állított színpadra új és új darabokat, az iskolában pedig a tanítóság, s köztük Kneif Ilona törődött utánpótlással.”
Dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok) című könyvéből.