Katóka Őrmesterné népszínmű
Részletek
Nagy Dénes író, a Katóka Őrmesterné népszínművét a Felvidéken nagy sikerrel adták elő 1927. szept. havában.
Hontfüzesgyarmaton a színdarabot az 1930-as években mutatták be.
Felhő Klári népszínmű
Részletek
Felhő Klári – eredeti népszínmű dalokkal és tánccal három felvonásban. A Népszínház 1886. évi pályázatán 100 arannyal lett jutalmazva. Írta Rátkay László, zenéjét szerezte Erkel Elek.
Hontfüzesgyarmaton a színdarabot az 1930-as években mutatták be.
Falusi verebek színdarab
Részletek
Gárdonyi Géza: Falusi verebek. Köznapi történet három felvonásban. (Nemzeti Színház: 1909.)
A félig tréfás, félig komoly színműben parasztok és urak vegyesen szerepelnek. Erzsi, a bíró húga, Budapestre szökik, beáll cselédnek, csakhogy itt lehessen katona-kedvese közelében; a család végre rátalál, s az újabb bonyodalmak megoldása után beleegyezik a házasságba. A darab meseszálai és alakjai visszahajlanak a régi népszínmű felé, a hangulatos jelenetek közé itt-ott eléggé ízléstelen részletek furakodnak, a drámai lendület elevenségét az alakrajzolás élethűsége pótolja. A jellemfestés találó még ott is, ahol az írónak a humoros hatás fokozása végett szüksége van némi groteszk árnyalásra.
Árva Bandi színdarab
Részletek
Hontfüzesgyarmati viselet
Részletek
Udvari hangulat Érsekkétyen
Részletek
A képen balról: Zágrábi Erzsébet és Bajkai Erzsébet.
Egy régi képeslap hátulja a magyar világból
Részletek
Vága, 1944. esztendő márciusának a végén
Vága község 1939. március 14. és 1945. január 20. között ismét Magyarországhoz tartozott. Utána Csehszlovákiához csatolták, s jöttek a hontalanság évei…
Községi statisztikai adatok:
1910-ben Vága 2036 lakosából 2030 magyar, 5 szlovák (0%) és 1 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben a népszámlálási adatok szerint: 2071 lakosából 13 csehszlovák és 2029 magyar.
2011-ben a népszámlálási adatok szerint: 2083 lakosából 1344 magyar, 685 szlovák (32,89%), 17 cigány, 3 morva, 2-2 cseh, horvát és orosz, 1 német, 6 egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségűnek vallotta magát.
A megörökített régmúlt idő
Részletek
Vága, 1940-es években
A Hulák család háza közel állt a Vág folyóhoz, a töltésnél (ahogy Vágán mondják: tőtísné), s akkor az 51. házszámmal volt megjelölve. Valamikor a kert végén is folyt a Vág, a folyó régi medrét azóta benőtte az akác, s azt a részt Csörgőnek hívják.
Egyházi körmenet a régi világból
Részletek
Vága, a XX. század első felében
A XX. század első felében még kilenc egyházi körmenetet tartottak a község hívői. A XXI. század elejére már elmaradt a Búzaszentelő körmenet (április 25.), a Keresztjáró napok (áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda), a Szentháromság vasárnapi körmenet, és a Mindenszentek napján (november 1.) tartandó körmenet.
A többi körmenethez, az egyházi év sorrendjében a hívők még erősen ragaszkodnak.
A községi Kultúrház közepén
Részletek
Vága, 1979. év augusztusában
Állnak balról jobbra: Forró Darina, Bugyinszky Vilmos, Simkó Erzsébet, Vedrődi Lajos, Forró Ilona.
Első sor: Józsa Mária és Lelovics Ildikó.
Régen, a hagyomány szerint az aratás befejeztével aratóünnepet tartottak. Ezen a napon aratási felvonulást is tartottak, melyen a kalászkoszorút vivő lányok lovaskocsin járták a falut. Kenyérsütés után kenyéráldás következett. majd ettek és ittak, általában tánccal zárult az aratóünnep.
A Kárpát-medencében a Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret.