Régi fotók a Felvidéken

Nagymegyeren 1914 szeptemberében hozták létre a hadifogolytábort a mai Tábor utcában. Kezdetben az ide érkező 5.000 hadifogoly részére nem nem voltak biztosítva lakóépületek. Az első fabarakkokat 1914 decemberében építették.

Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914. októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A balkáni frontról érkező első hatezer szerb, szlovén és horvát hadifogoly a kolozsnémai kikötőbe érkezett, ahonnan gyalog meneteltek Nagymegyerre. A foglyokat semminemű előkészített épület nem várta. Az egész telet a szabad ég alatt, a város határában, szalmarakásokban töltötték. Az első fabarakok építése a mai Tábor utcában, csak 1915 januárjában kezdődött el. A tábor 1914-18-as években működött, világháború után felszámolták. A két világháború közötti időszakban készült fényképen a város és az egykori hadifogoly tábor területe látható, ami ma már beépített terület, és a Tábor utca nevet viseli.

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A fotón jól látható, hogy az eseményen jelentős számú érdeklődő jelent meg.

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A harangszentelésen felvonultak a fotón látható nagymegyeri lovasok is.

1949-ben létrejött a nagymegyeri járás. Ezt követően a város központjában felépült a Nagymegyeri Járási Bizottság épülete. Az ötvenes évek első felében készült fotón ez az épület látható. 1960-ban szüntetik meg a nagymegyeri járást, utána az épületben a Mezőgazdasági Technikum osztályai voltak. Majd a hetvenes évektől a Nagymegyeri Szlovák Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium költözött az épületbe.

Nagymegyeren 1919-1938 között  három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, a református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a lakosság 57%-a volt római katolikus vallású. A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház esperes-plébánosa a két világháború közötti időszakban Marczy József volt. Mellette a huszas évek elején Lepicz János plébános szolgált. A huszadik század harmincas éveiben készült fotón az 1900-ban épült Szent Miklós templom és katolikus paplak látható.

1957 szeptemberében megnyílt a Nagymegyeri Tizenegyéves Középiskola. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1960-69-es években az iskola 16 nappali tagozatos végzős osztályában 457 tanuló érettségizett, az esti tagozat 3 osztályában 34 tanuló. A képen a hatvanas évek elején, az iskola egyik osztálya látható, Jakab István igazgatóval és Tankó Mária osztályfőnökkel.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1954-ben készült képen a VII. A osztály, osztályfőnöke Cséfalvay Magda és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1955-ben készült fotón a 7. A osztály, az osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1956-ban készült képen a 6. C osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.