Régi fotók a Felvidéken

Nagymegyeren a 20. században nem volt jellemző a női népviselet. Ez jellemző az 1944-ben a nagymegyeri Németh Terézről készült fotón is. A fényképen látható, hogy a női öltözetet az idősebb korban inkább sötét színű volt. A fotó a Németh család tulajdona.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, mint a Csemadok Nagymegyeri Szervezete színjátszó csoportja. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A jellemzett időszakban a színjátszó csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó középpontjában.

1785. december 4-én épült fel a nagymegyeri református templom. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, amely abban az időben rendkívül ritka alkotás volt, hosszú időn keresztül Nagymegyer városa azon mérte az idő múlását.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben. Partnere Vízváry Terézia.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A fotón Varga Tibor a csoport legsikeresebb szereplője (jobbról a második), tőle balra Zakál Gyula látható.

A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének a megalakulása után legaktívabb kultúrcsoporta a színjátszócsoport volt. Főleg zenés színműveket mutattak be az 1950-1960-as években. Ezek közé tartozott a Szabad szél (1956), a Nem vagyunk angyalok, a Marica grófnő. E korszak utolsó sikeres előadása Luka Ernő rendezésében a „Bástya sétány 77” volt. Az 1959-ben készült fotón ennek az előadásnak egyik jelenete, és férfi főszereplője, Vízváry Lajos látható.

Az 1970-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 6591-en éltek, tovább folytatódott az ötvenes évekre jellemző növekedés, ebben az esetben már 528-cal több személy lakott a városban, mint 1961-ben.
A hetvenes években a társadalmi szervezetek között aktív szerepet töltött be a Kiskertészek Szervezete. Az 1973-ban készült fotón a szüreti bálon való részvételre hívják a város lakóit a zenés felvonulással.

A Római Katolikus Egyház keretében 1919-39 között Nagymegyeri négy szervezet alakult. Elsőként 1919-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület és Leánykör. A szervezet bemutatkozására 1920. április 5-én került sor, amikor három bohózatot mutattak be: „Míg a papa szundikál, Pofozómasina, Goromba házmester” címen. A főszerepeket: László Margit, Torma Teréz és Manci, Németh Etel, Németh Mária, Németh Gizella, Jankó Etel, Kovács Cecil, Kiss Mária, Rákócza Etel játszották.
Az egyesületnek 1938-ban 172 tagja volt. 1939-ben „Nagymegyeri Katolikus Leánykör“ név alatt újjászervezték, 42 taggal.
Az 1936-ban készült fotón a Nagymegyeri Katolikus Leánykör tagjai láthatók. A kép Nagy Gabriella tulajdona.

A fotó az 1950-es évek elején készült, amikor Nagymegyer járási székhely lett, de megőrizte falusias jellegét. A mai Öreg utca elején még megvoltak a kis üzletek. Az előttük álló személyek az akkor már államosított üzletek alkalmazottai voltak. A háttérben a református templom tornya látható. Az utca rendezetlen, földes út.