Evangélikus elemi iskola, Felsőszeli
Részletek
III-IV. évfolyam, 1940-41.
Az oroszkai cukorgyár
Részletek
Emlékül … Oroska … Apus és én is rajta vagyunk.
Emlék a koszorúcskáról
Részletek
A Fő utca alsó része az Alvég
Részletek
Vága, 1970-es években
A legidősebb lakosok emlékezete szerint a Vág medre valamikor a Kertaljánál folyt, a környéke mocsaras volt. A falu településszerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, amely a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca alsó részén volt az Alvég. A templomhoz vezetett ki a Mester ulicska. A Fő utcával épült ki egy újabb utca: a Kertalja, ezek végében pedig a Pajták vége nevezetű utca. A Kertalja folytatásaként szerepel a Temető utca, majd a temetőkert, az ún. Nyúlkert. A temetőrész egyik oldalán van a Cigány ulicska, a másik oldalán a malomlakás, amely ma a római-katolikus plébánia épülete.
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvből
A Vágai Kilencéves Alapiskola II. osztálya az 1976/77-es tanévben
Részletek
A Vágai Kilencéves Alapiskola II. osztálya az 1976/77-es tanévben
Vága, 1977. esztendőben
Hátsó sor balról jobbra: Kudri Milán, Karácsony László, Józsa László, Bakó Tibor, Kamenár Attila, Zsigó János, Karácsony Tibor, Kocsík Pál, Károly Attila, Forró Zoltán, Gál Zoltán, Hlavaty Róbert, Bugyinszky Jenő, Szlízs László (tanító).
Középső sor balról jobbra: Szabó Tánya, Józsa Erika, Mikula Adrianna, Józsa Mónika, Forró Szilvia, Karácsony Vera, Knézel Adrianna, Lukács Zsanett, Szabó Erika, Lakatos Sándor.
Első sor balról jobbra: Forró Evelin, Szabó Gabriella.
Szlízs László 1960-tól 1992-ig tanított Vágán.
A Vágai Kilencéves Alapiskola II. osztálya az 1974/75-ös tanévben
Részletek
Vága, 1975. évben
Leghátul: Szlízs László (tanító).
Hátsó sor balról jobbra: Sas Péter, Patkoló Árpád, Lukács Martin, Forró Norbert, Szabó Péter, Éliás Tibor, Kubányi György, Kiácz Zoltán, Lulovics Lubomír, Puskás Zoltán.
Első sor balról jobbra: Gyeváth Erzsébet, Lakatos Milka, Novoszád Katalin, Bugyinszky Erika, Majerník Iveta, Gyevát Regina, Recht Adrianna, Zsigó Eszter, Polakovics Adrianna.
Legelöl: Zsigó Judit.
Szlízs László 1960-tól 1992-ig tanított Vágán.
Az Önkéntes Tűzoltó Testület tagjai a Hősi emlékmű felavatásán
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Az Önkéntes Tűzoltó Testület parancsnokai:
1924-ben Kneif József volt, majd fia, Kneif Tibor
1930-tól Nyúl Lajos
1940-től Forró István
1964-től Kulcsár György
1985-től Szabó Ferenc
2010-től Jalsovszky Zoltán
A valamikori vágai műmalom
Részletek
Vága, 1940-es években
A valamikori vágai műmalmot 1920 után építették, 30 vágai gazda Prenghli jegyző fia, ifj. Prenghli rábeszélésére. A gazdák birtokkal vállalták az építési költségek törlesztését. Prenghli az adósságot egyre növelte. Egy gazda sejtve a csődöt, a felesége nevére íratta. Prenghli csődöt jelentett, a bank a vágai gazdák földjeit lefoglalta, eladta. A malom a melléképületekkel, kerttel a peredi Lelovics család tulajdonába jutott, ők adták el Schwitzernének.
Danczi Lajos: Vága egyházközség története című könyvéből
Renács Ede futballista
Részletek
Vága, 1950-es években
Az 1928-as születésű Renács Ede, az akkori focicsapat kiválósága a régi Vág-parti focipályán, a (fölső)kapunak támaszkodva.
1935-ben Holub János pedagógus volt a futballcsapat megalapítója Vágán. Az első mérkőzésre 1936-ban került sor.
Ifj. Patkoló Ernő zenélés közben
Részletek
Vága, 1970-es években
Ifj. Patkoló Ernő muzsikusként az egyik lakodalomban.
Farkas Lenke és Patkoló Ernő öt gyermeke közül, harmadikként látta meg a napvilágot.
Magyar muzsikus cigánycsaládban született, így ő sem kerülhette el a sorsát. Eleinte az édesapja zenekarában hegedült vágai lakodalmakban és egyéb összejöveteleken, majd a zenei tehetségének köszönhetően szerte a világban.