Régi fotók a Felvidéken

A két világháború között két alkalommal tartottak népszámlálást Csehszlovákiában. A város lakossága a jellemzett időszakban tovább növekedett. Az államfordulatot követően az első népszámlálás 1921-ben volt. Nagymegyernek akkor 4012 lakosa volt. Az utolsó (1910-es népszámláláshoz) viszonyítva a város lakossága 404 személlyel nőtt. Ebből 1921-ben 3870 magyar és 41 „csehszlovák” lakos élt a városban. 1930-ban ismét népszámlálást tartottak Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Tehát az utolsó népszámláláshoz viszonyítva (1921) tovább nőtt 470 lakossal a nagymegyeriek száma. A múlt század negyvenes-ötveness éveiben készült fotón a mai Bartók téren látható épületek láthatók, illetve akkoriban még ritka jelenség a településen, egy korabeli gépkocsi. A fotó készítésénk ideje a múlt század 40-es éveinek vége, 50-es éveinek eleje, mivel a képen egy Škoda 1101 „Tudor” látható, amit 1945-1949 között gyártottak.

1980-ban Nagymegyer lakossága 8063 volt, az 1970-es népszámláláshoz viszonyítva 1472 személlyel növekedett a lakosság létszáma. Mindez összefüggött azzal a városi lakásfejlesztési politikával, ami a hetvenes-nyolcvanas években Nagymegyeren a legerőteljesebb volt. További bérlakások épültek az „Építők útja” lakótelepen, és mellette elkezdődött egy új lakótelep, a „Komárom-úti” lakótelep építése. Mindez azt eredményezte, hogy a környező falvakból a fiatalok a városban kerestek új otthont és munkahelyet. A lakosság nemzetiségi összetétele is változott. Az összlakosság 85,59 %-a, vagyis 6901 személy vallotta magát magyarnak. A fotón a város főutcája, a Komáromi út látható a nyolcvanas években. A kép a baloldalán látható épületeket csak kilencvenes években számolták fel.

A Zárda iskolába az 1930/31-es tanév kezdetén 186 tanuló járt. A tanítás az ebben az évben érvénybe lépett új tanterv szerint zajlott. A városban továbbra is jelentős volt a munkanélküliség. Ezért az iskolát látogató gyermekek egy részének jelentős támogatást jelentett az a szociális támogatás, amivel az iskola a szegény családok gyermekekeit támogatta. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. Az 1931-es évben készült fényképen a tanulók mellett az iskola egyik irgalmas nővére, Pataky Mária Olga és Marczy József esperes plébános látható. A fotót Czucor Irén adományozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.

Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20 dkg kenyeret biztosított. A fotó a nagymegyeri Szent Miklós Római Katolikus templom előtt készült. A tanulók Marczy József esperes plébános és Pataky Mária Olga nővérrel láthatók.

A Zárda iskola az 1928/29-es tanévet 182 tanulóval kezdte és 200 tanulóval fejezte be. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. A korabeli fotó az 1928/29-es tanév végén készült. A tanulók között Bukovy Hedvig tanítónő és Marczy József esperes látható. A fotót Czucor Irén ajándékozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.

Az ötvenes és hatvanas években Nagymegyer legismertebb cigányzenekara Kovács Béla „Bazsó” vezetésével működött. A zenekar a nagymegyeri Csemadok szervezet színműveinek bemutatásánál aktívan közreműködött. Számos városi zenei rendezvényen, bálban zenéltek. A zenekar vezetője Kovács Béla a kép baloldalán látható. Fiai zenészként külföldön élnek. Leánya Edit, a Janiga József Művészeti Iskola tanárnője. 2006-ban a városi önkormányzat in memoriam Pro Urbe díjat adományozott Kovács Bélának.

A város harmadik felekezeti iskolája a zsidó iskola volt. Az izraelita iskola egy tantermes volt. 1922. február 12-én a nagy mennyiségű lehullott hó alatt beszakadt az iskola tetőzete. Ezt követően az iskola 72 tanulója a községben üresen álló óvoda épületét látogatta. 1932-ben épült fel az új két tantermes iskola. A  két világháború között Bródi Béla, Blumenthal Lipót és Heller Rudolf tanított az iskolában. Az iskolának 230 könyvből álló tanítói könyvtára volt. Az 1935-ben készült képen a zsidó iskola tanulói láthatók.

1920-1948: a Jézus Szentséges Szívét tisztelő és Jézusért apostolkodni akaró 6-14 éves (az elemi ill. a középiskolák alsó 4 osztályába járó) katolikus fiúk és leányok szervezete, a Jézus Szíve Szövetség gyermek tagozata.
Célja: a valláserkölcsi és hazafias nevelés elmélyítése, ezen belül a családi élet megszerettetése, a tekintélytisztelet fejlesztése, a munkára és a kötelességteljesítésre nevelés. Szervezete a korabeli szokást követte: egy-egy iskolai osztály szívgárdistái szakaszt alkottak, élükön a szakaszvezetővel. A szakaszok alkották a gárdacsapatot, ennek élén a felnőtt csapatvezető állt, akik részben hitoktatók, hitoktatónők, részben tanítók, tanítónők és szerzetesnők voltak.
A gyermekeket az iskolán kívüli időben foglalkoztatta. Hetenként v. kéthetenként rendszeres összejöveteleket tartottak, arra törekedve, hogy ezek légköre ne iskolai hanem kedélyes, közvetlen, családias legyen. Ének, beszélgetés, játék közben került sor a rövid hitbuzgalmi oktatásra. Évenként több ünnepséget és kirándulást rendeztek, karácsonykor megajándékozták a szegény gyerekeket.
Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/S/Sz%C3%ADvg%C3%A1rda.html

Idősebb Gyurcsovics József Haraszt településen, 1939-es fotó.