Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1939. esztendőben
Balról jobbra: Horváth Zoltán, Horváth István, Dudás Ferenc, Holub János, Farkas István, Szlízs János, Forró Gyula, Hulák Gyula, Zsúrek László, Virágh István, Zsákovics István.
1935-ben Holub János pedagógus (balról a negyedik) volt a szervezett futball megalapítója Vágán.
A vágai “nagycsapat” az 1930-as években abban különbözött a többi csapattól, hogy volt edzője és teljes felszerelése.

Vága, talán 1939. március 14.
Az első bécsi döntést 1938. november 2-án hozták meg, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban (1920. június 4.) elcsatolt magyarlakta területeit. A megállapított határvonal végül 11. 927 km2-t adott vissza Magyarországnak.
Vága község a magyar – csehszlovák határbizottság megegyezést követően a határ túloldalán, Csehszlovákiában maradt. A határ kiigazításáról állandó tárgyalás folyt. Így kerülhetett sor arra, hogy 1939. március 14-én Szlovákiához került Cseklész, Gány és Barakony cseréjeként Nagycétényt és Vágát Magyarországhoz csatolták.

A Vízkeleti Községi Elemi Népiskola körbélyegzője és a vízkeleti születésű Rózsár Dániel igazgató tanítója. A képen a magyar címer látható, 1938-45 között.

Vága, 1939. október 1.
Az Önkéntes Tűzoltó Testület parancsnokai:
1924-ben Kneif József volt, majd fia, Kneif Tibor
1930-tól Nyúl Lajos
1940-től Forró István
1964-től Kulcsár György
1985-től Szabó Ferenc
2010-től Jalsovszky Zoltán

Vága, 1939. október 1.
Az Önkéntes Tűzoltó Testületet az 1930-as években a következő tagok alkották: Kneif József, Kneif Tibor, Forrró Ferenc, Hlavaty Dezső, Fördős József, Kamenár Pál, Zsigó János, Simkó Ferenc, Nyúl Lajos, Kamenár Ferenc, Szabó János, Zelinka János, Józsa István, Hulák József, Farkas István, Kamenár Lajos, Szabó István, Polakovics József, Forró István, Kiácz Ferenc, Bugyinszky István, Takács János, Hlavaty János, Mészáros János…

Vága, 1939. október 1.
Az Országzászló vágai példányát az Anyaországba elszármazott vágaiak csináltatták (150 x 300 cm méretű s gyapjúból készült) szeretett szülőfalujuknak, a Magyarország legrégibb (Alapítási év: 1863) templomberendező és zászlókészítő vállalatánál: Oberbauer A. Utóda vállalat Budapest, lV.kerület Váczi-utca 41. Telefon: 1-833-44.
A fotón: Dr. Cselényi Pál (szemüveges), Polakovics Teréz (született Forró), Kajaba Évike, Bugyinszky Margit Gabriella, Józsa Editke…

Vága, 1939. esztendőben
Bérmálkozók Borsos Mihály plébánossal.
Hátsó sor balról jobbra: Forró István, Forró István, Kamenár Ferenc, ?, Ladovics József, Jalsovszky József, Forró Zoltán, Forró János, Fördős, Zsigó Tibor, Forró-Zelinka István, ?, Renács Ede.
Előttük balról jobbra: Szabó Pál, Puskás Erzsébet, Puskás Ilona, Kamenár Rozália, Szabó Júlia, Czakó Mária, Knézel, Puskás Mária, Forró Rozália, Puskás Ilona, Bogács Teréz, ?.
Előttük: Spenát, Kubányi Pál, Boledovics József, ?, ?, ?, Czakó János, Borsos Mihály (plébános), Fördős Ernő, Jalsovszky János, Vedrődi József, Jalsovszky Lajos, Józsa István, Szabó, Kudri Ilona.
Térden állnak: Forró István, ?, Pankó Éva, Józsa Edit, Renács Ernő, Forró Lajos, Forró Eszter, Forró Valéria, Jalsovszky Ferenc, Órás Lajos.
Borsos Mihály 1939. esztendőben, ideiglesen, csak két hónapig volt Vága község plébánosa. Galántán volt káplán.

Vága, 1939. évben
Borsos Mihály Ipolykiskeszi szülöttje (1910), a papi hivatásra Komáromban és Nagyszombatban készült. A tehetséges felvidéki magyar pap a Nagyszombati Magyar Egyháztörténeti Iskolának kiemelkedő tagja volt, ahol előadásokat tartott, publikációkat jelentetett meg. A visszacsatolás után Nagyfödémesen is tevékenykedett (a helyi magyar alapiskola később itt a nevét is felvette), ahol számos, a szegényeket és a magyarságot segítő akcióban vett részt, bátran kiállt az egyházüldözés idejében hitéért, nem torpant meg, s szembeszállt a kommunista rendszer egyházellenes politikájával is. Ezért kétszer is bebörtönözték, Lipótváron és Valdicén raboskodott; aztán hosszú időre eltiltották a papi pályától.