Nagybalog, katonák 1944-ben
Részletek
Nagybalog 1944, az alacsonyabb katona Delics Ferenc.
Nagymama unokájával
Részletek
Édes Kálmánné, született Szuri Julianna és 2 éves unokája Édes Kálmán (1944).
Nagymegyeri női viselet, 1944
Részletek
Nagymegyeren a 20. században nem volt jellemző a női népviselet. Ez jellemző az 1944-ben a nagymegyeri Németh Terézről készült fotón is. A fényképen látható, hogy a női öltözetet az idősebb korban inkább sötét színű volt. A fotó a Németh család tulajdona.
Nyári idill
Részletek
A Pozsonyban élő Bözske néném fiával, Karcsival és unokaöccsével, Danajka Lászlóval Felsőszeliben segítenek a szalma gyűjtésében. A kis pihenő az egyik szalmahalmon örökíti meg az anyukát kétéves fiacskájával és előttük hasal Laci gyerek, várva a tarisznya kinyitását. Az előtérben a gazda számára hozott víztartó, az ún. csöcsös korsó.
Óvoda 1
Részletek
Ovisok csoportképe egy korabeli szekéren.
Óvoda 2
Részletek
Ovisok csoportképe egy régi fakapu kulisszájával.
Pünkösdvasárnap
Részletek
A fényképet 1944-ben Dobos fotós készítette Pünkösdvasárnap. A kép jobb oldalán id. Baka Ferenc barátaival Lábatlanon.
Szállítólevél
Részletek
Vága, 1944. év júliusában
Budapesten, az akkori fővárosban feladott csomag postai szállítólevele.
Nagyanyám, – aki 1944-ben még budapesti lakos volt – még átélte azt az időszakot, amikor Budapest után Prága, majd Pozsony is az országa fővárosa lett…
Vága község körpecsétje
Részletek
Vága, 1944. július. 25.
Hivatalos területváltozások:
Vága község a kezdetektől fogva Magyarország (Magyar Királyság) része.
1921. július 26-tól, a trianoni békediktátum után már Csehszlovákia része.
1939. március 14-én ismét Magyarországhoz kerül, egészen 1945. január 20-ig tart a magyar világ.
1945. január 20. után a községben lakók Csehszlovákiában ébrednek, s egészen 1993-ig Váhovce a hivatalos megnevezés.
1993. január 1-én a szilveszteri kijózanodás után már a lakosok Szlovákiában találják magukat (továbbra is Váhovce a hivatalos megnevezés), de ezentúl már csak szlovák uralom alatt éldegél a lakossága…
Vága, 1944. esztendőben
Részletek
” Vágán, régen, az egyházi év sorrendjében a következő körmeneteket tartották:
– virágvasárnapi körmenet (csak a templom körül);
– feltámadási körmenet (Az útvonal általában a templomtól a hősök szobráig, majd vissza a községházáig és ismét vissza a templomba. Előfordul, hogy csak a templom körül, vagy a Flórián szoborig és vissza.);
– búzaszentelő körmenet Szent Márk napján (április 25-én);
– Flórián- napi körmenet (május 4-én, ill.a következő vasárnapon);
– keresztjáró napok: áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda;
– Szentháromság vasárnapi körmenet;
– Úrnapi körmenet;
– Jézus Szíve vasárnapi körmenet;
– körmenet Mindenszentek napján (november 1.), amit a helybeliek nem is körmenet szóval, hanem régiesebb kifejezéssel emlegetnek, azt mondják, hogy ”processzióval mentünk ki a templomból a temetőbe.”
Józsa Mónika: Vága község népi vallásossága című kiadványból.