Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1970-es években
Aratók a gabonakombájnon: Knézel Ernő (balról), Kamenár Gyula, Takács János.
A gabonakombájn előtt: Vedrődi János (balról), Józsa István, Mojzes Dezső (az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke), ?, ?, Németh István.
A Szovjetunióban gyártott SZK-3 és SZK-4 kombájnok az első gabonafélék aratására vagy rendfelszedésére és cséplésére voltak használhatók.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a “káposztások”, “kenderesek”, “Széles osztály”, “Csigaföldek”, “Zátványalla”, “Hosszú dűlő”, “Nagyfűszer”, “Felső új földek”, “Úrrét”, “Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú “Soványok”, “Pörös”, “Pógárság”, “Pallag”, “Ónyi megye”, “Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú “Nagytó”, “Felső homok”, “Szerzés”, “Helység földje”, “Ónyi nyárfák”, valamint a “Kistói földeken túl” nevű határrészeket.

A  fotón Gyökeres György, Presinszky Lajos és egy kisfiú.
A Csemadok Somorjai Alapszervezetének, elsősorban Presinszky Lajos kezdeményzésére 1976-ban adták át a Honismereti Házat, mint a Csallóközi Múzeum filiáléját.

A karvai templom az 1970-es években. A háttérben a régi Hrossó-házzal.

A karvai templom az 1970-es években. A templom oltáránál jól látszik a Mária felirat.

Tábor (Csehszlovákia), 1970-es évek közepe táján
Bakó József (1954), mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság katonája, aki a katonai szolgálatát 1973. április 2. és 1975. március 31. között a dél-csehországi Tábor városban töltötte.
1989 előtt még az országnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság volt a hivatalos neve, s 200 000-es nagyságú volt a hadsereg létszáma, az ország meg tagja volt a Varsói Szerződésnek is.

Az 1949-es születésű Forró Tibor, az 1970-es évek elején, csehszlovák hadsereg katonájaként, České Budejovice nevű városban.

Vága, 1970-es évek elején
Jalsovszky József, aki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakosaként, 1970. április 1-jén rukkolt be a Bor u Tachova nevű városka kaszárnyájába. Majd 8 hónap után, az akkori fővárosban, Prágában volt katona.
Abban az időben, a sorköteles katonai szolgálat 24 hónapig tartott.

Zsigó Péter, aki az 1970-es évek végén, az akkori Csehszlovákia északi részén található kis városában, Terezínben volt katona.

Forró Ferenc, aki a csehországi Litoměřice nevű városkában volt katona 1973 és 1975 között.

Pleva Gyula bácsi a kazal tetején.