Régi fotók a Felvidéken

1957-ben új iskola megnyitása után, Jakab István igazgató vezetésével kialakított tantestület 25 tagú volt. Tagjai mind a nyolcéves, mind az új középiskolán tanítottak. Az igazgató helyettese Wedenich József volt az 1957-1958-as években. Később ezt a funkciót Lengyel József vette át, amit 1965-ig töltött be. Az első tantestületnek az alábbi személyek voltak a tagjai: Baráthné Farkas Magda, Dömény Zoltán, Jakabné Lelkes Ilona, Grellneth Károly, Grellneth Ilona, Grňo Ilona, Luka Ernő, Lukovics Gizella, Kiss Éva, Molnár Árpád, Makó István, Michnya Ferenc, Michnya Aurélia, Némethné Cséfalvay Matild, Németh János, Pálmai Géza, Talló Kálmánné, Szabó György, Werdenichné Gálfy Ilona. Az első sorban, középütt, Jakab István az iskola első igazgatója.

Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914 októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A tábor fokozatosan épült ki. Az olasz front megnyitásával már nagyszámú olasz hadifogoly kerül Nagymegyerre. A korabeli dokumentumok szerint a táborban 15-20 000 főnyi hadifogoly volt. A tábor parancsnoka Walkner Ferenc alezredes volt, aki a táboron belül egy sajátos ”tábori pénzt” is kiadott. A pénzt csak a táboron belül lehetett használni, és különböző érteket képviselt.

A Nagymegyeri Iparoskör alapszabályzatát 1928. június 30-án jegyezte be a Pozsonyi Belügyminisztérium kirendeltsége. Ennek értelmében működő szervezetnek 57 tagja volt. A szervezet aktív szerepet vállalt a különböző szórakoztató rendezvények, táncmulatságok szervezésében, amelyet kettős céllal szerveztek, egyrészt tagságuk és fiatalság szórakoztatására, másrészt ezzel teremtették meg működésükhöz szükséges anyagi eszközöket. A szervezet elnöke a harmincas években Füzik Imre (hentes), alelnökei Dosztál Mihály(kovács), Csengel Lajos (cipész), pénztárosa Fekete Mihály (cipész) volt.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: „Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” A tájház szomszédságában élt az idős Kósa Teri néni, aki korában használt tárgyainak nagyrészét 1980-ban a tájháznak adományozta. A képen Kósa Teri nénit, a Csemadok alapitó tagját látjuk, a tájháznak adományozott használati tárgyai között.

A magyar tannyelvű alapiskolában a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt, aki 1958-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az ún. zárdaiskolában 17 tagú tantestület dolgozott. Az 1951-es évben készült fotón Hencz Pál (a második sorban, középütt) és a tantestület tagjai láthatók.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A tájházat hivatalosan 1980 december 1-jén adták át. A képen az átadó ünnepségen közreműködő Varga Tibor, valamint a megjelent vendégek láthatók.
Az első sorban: Dobis László, Varga László, Fél Miklós, Teleky Miklós. A második sorban: Bodnár Gyula, Huszár László, Morva Pál, Lelkes Tibor.

1980. december 1.
Nyáry István, járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja vágja át a szalagot.

1980. december 1.
Balról: Gyurcsík József a Csemadok járási bizottságának elnöke; Nyáry István járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja; Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója, a Csemadok járási elnökségének tagja.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A képen a náprajzi tárgyak megtisztításában közreműködő akkori nagymegyeri gimnazisták: Nagy Ildikó, Kliner Éva, Mórocz Iván és Nagy Erzsébet látható. A háttérben a munkát irányító múzeumi szakdolgozók.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A képen Szabó József és Bedécs Gyula tanarok, illetve a múzeum szakdolgozói láthatók.