Régi fotók a Felvidéken

Pósa Lászlóné született Bodon Erzsébet leánykori fényképe.

Pósa Margit és fia, Pósa Dezső.

Pósa Zoltán gyerekkori fényképe Nemesradnóton.

Pósa Zoltán ifjúkori fényképe.

Pósa Zoltán katonai egyenruhában.

A település nagyobb része a Kis-Duna bal partján terül el a határa a folyó mindkét oldalára kiterjed. A folyón az átkelést 1940-ig, a híd felépítéséig kompjárat biztosította. A komp az Esterházy-uradalom tulajdona volt, míg a helybeli úrbéres gazdaközösség 1792-ben meg nem vásárolta. 1945 márciusában a visszavonuló németek a hidat felrobbantották. A Kis-Duna híd tervezője Menyhárd István (1902-1969) mérnök, statikus.

A település nagyobb része a Kis-Duna bal partján terül el a határa a folyó mindkét oldalára kiterjed. A folyón az átkelést 1940-ig, a híd felépítéséig kompjárat biztosította. A komp az Esterházy-uradalom tulajdona volt, míg a helybeli úrbéres gazdaközösség 1792-ben meg nem vásárolta. 1945 márciusában a visszavonuló németek a hidat felrobbantották. A Kis-Duna híd tervezője Menyhárd István (1902-1969) mérnök, statikus.

Pozsony, 1970-es évek első felében
A Vágai Kilencéves Alapiskola három osztálya, egy nyári iskolai kiránduláson. A fotó a pozsonyi vár parkjában készült, háttérben a Szent Márton-dóm 85 méter magas tornyának a tetején van a Szent Korona másolata.
A pozsonyi dóm volt az 1563 és 1830 között a magyar uralkodók koronázási temploma.
A Szent Márton-székesegyház padlásáról került elő a 12. század derekán keletkezett Pray-kódex, amely egyebek közt a legrégibb összefüggő magyar szövegemléket, a Halotti beszédet is magában foglalja.

Prága, 1965. esztendő nyarán
A Vágai Kilencéves Alapiskola tanulói, Jakoda Tibor testnevelő tanár vezetésével a prágai szpartakiádon.
Állnak balról jobbra: Szabó László, Cakó János, Forró János, Renács János, Knézel Jenő, Jakoda Tibor (tanár), Becse Imre, Kubica Ödön, Kiss Walter, Simkó Gyula, Bakó László,
Középső sorban ülnek: Bakó László (balról), Zsigó Zoltán, Takács László, Takács Zoltán, Forró József, Mészáros Tibor, Forró Béla, Farkas Tibor.
Legelöl ülnek: Kamenár László (balról), Dubnicska László, Forró Jenő.
Az első hármat Országos Szpartakiádnak hívták (Celoštátna spartakiáda; 1955, 1960, 1965), majd Csehszlovák Szpartakiádnak (Československá spartakiáda; 1975, 1980, 1985). 1955-ben, a „felszabadulás” évfordulóján tartották az elsőt. Az 1970-es elmaradt, mert a rendszer tartott tőle, ellenzéki tüntetéssé válik, hiszen a szovjetek alig két évvel korábban tiporták le a Prágai Tavaszt, ezt a reményt keltő kezdeményezést. Az 1990-es volt az utolsó, de azt már Testnevelési Ünnepségek (Tělovýchovné slavnosti) név alatt rendezték meg.