Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1970-es években
A katonai bevonulásra alkalmasnak talált regruták a Helyi Nemzeti Bizottság épületében.
Állnak balról jobbra: Spenát Gyula, Forró István, Molnár József, Forró László, Kozmér Tibor, Andriszák Péter.
Guggolnak: Vedrődi Lajos (balról) és Józsa István.

Vága, 1961. év regrutái
Állnak balról jobbra: Forró Gyula, Sztoklasz József, Zsigó Ernő, Forró Sándor, Forró Miklós, Lukács Béla, Pásztor Imre.
Guggolnak balról jobbra: Forró Jenő, Kubányi Géza, Spenát Sándor, Karácsony László, Knézel Ernő.
Ki az a regruta? A regruta, besorozott legény, alapkiképzésben levő, a katonai “vizitáción” már átesett és bevált, de még szolgálatba be nem vonult legény neve.
Vágán régi szokás volt, hogy a regruták táncmulatságot rendeztek a kaszárnyákba való bevonulásuk előtt, ezzel búcsúztak a falutól.

Vága, 1970-es években
A Vágai Helyi Nemzeti Bizottság épületében, falon a Csehszlovák Szocialista Köztársaság címerével.
Regruták állnak balról jobbra: Forró László, Andrisák Roman, Kozmér Tibor, Konkoly Jana (kultúrfellépő), Forró István, Molnár József, Spenát Gyula.
Ülnek balról jobbra: Józsa István, Szlízs László (Vágai Helyi Nemzeti Bizottság elnökhelyettese) és Vedrődi Lajos.
Ki az a regruta?
A regruta, besorozott legény, alapkiképzésben levő, a katonai „vizitáción” már átesett és bevált, de még szolgálatba be nem vonult legény neve.

A Szőttes szervezőtitkára, a Csemadok alkalmazottja.

Vága, 1950-es években
Az 1928-as születésű Renács Ede, az akkori focicsapat kiválósága a régi Vág-parti focipályán, a (fölső)kapunak támaszkodva.
1935-ben Holub János pedagógus volt a futballcsapat megalapítója Vágán. Az első mérkőzésre 1936-ban került sor.

Az 1923-as születésű Renács István, egykori kiváló vágai labdarúgó.
A II. világháború után Magyarországra került, ott is nősült meg.

Vitálisné Pósa Irma és unokája, Balyo István (az adományozó apja).

1984. március 23-án és 24-én rendezvénysorozattal emlékeztek meg Erdélyi János születésének 170. évfordulójáról. A rendezvény keretén belül a helyi alapiskola diákjaiból álló színjátszó csoport előadta a Ludas Malyit.

Avagy, amikor a falu lebontatta az egykori rabbiházat, és még nem készült el a zsidó templom helyén a „Szocialista kultúrával a békéért” jelszóval a homlokzatán, az új kultúrház. Az 1960-as években kapcsolódott össze az iskola és a kultúra, hiszen az osztályteremben állították fel a színpadot, a színészek meg az ablakon át közlekedtek, hogy ne zavarják a közönséget.
Jó időben, nyáron, az udvaron állították színpadat, a réteieken kívül a jókai csapat is fellépett. De a kocsmaudvar is „áldozatul” esett a színjátszásnak. Ott a vlecskák helyettesítették az ácsolt színpadot.
Nos, a képen az 1960 táján született gyermekek, valószínűleg Bozsík Péter igazgató bácsi rendezésében egy mára már a nevében feledésbe merült történelmi játékot adnak elő tizenkilencen. Ma, 2020-ban, vagyis alig negyven év alatt az egykori református iskolából lett állami magyar iskola kiürült, nincsenek diákjai. (HL)